Klímavédelem és innováció: az 5. Budapest Climate Summit tanulságai

December 2-án rendezték meg az 5. Budapest Climate Summit konferenciát, a White Paper Consulting szervezésében. Az esemény Budapesten fogadta Közép- és Kelet-Európa klíma- és fenntarthatósági szakértőit, valamint üzleti szereplőit, hogy megvitassák a klímavédelmi lépéseket.

A rendezvényt Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke nyitotta meg. Beszédében javasolta, hogy a globális klímatárgyalások a COP30 után a G7 vagy G20 keretében folytatódjanak. Véleménye szerint ugyanis nehéz lesz elérni és finanszírozni a fejlődő országok számára ígért 300 milliárd dolláros célt.

Nemzetközi kilátások és magyar tervek

Ürge-Vorsatz Diána, az Kormányközi Klímaváltozási Testület (IPCC) alelnöke a klímaváltozás mérséklésének nemzetközi kilátásait vázolta fel a Budapest Climate Summit közönségének. „A klímavédelem költséges, de az átállás felgyorsításának előnyei meghaladják annak költségeit” – hangsúlyozta. Szerinte nemcsak üzleti szempontból, hanem átfogóan is nagy veszteséggel járna, ha nem lépünk előre.

Felhívta a figyelmet a hűtés-fűtés és a fenntartható építés fontosságára, hozzátéve: „Óriási lehetőségeink vannak, és meg tudjuk csinálni.”

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára Magyarország EU-s klímacélokhoz kapcsolódó munkájáról beszélt. Elmondása szerint

Magyarország 2026-ra 500 MW-ra kívánja növelni energiatárolási kapacitásait, továbbá szivattyús-tározós vízerőművet tervez építeni, valamint fejleszti a geotermikus energia projekteket és növeli a biogáz felhasználását.

Az EU-s perspektívák kapcsán kiemelte, hogy az ország új versenyképességi megállapodás megkötését sürgeti az Európai Bizottsággal, és a nukleáris energiát a megoldások egyik kulcselemeként említette.

Botos Barbara, Magyarország klímaügyi nagykövete a COP29 azerbajdzsáni tárgyalásairól számolt be. Elmondta, hogy a klímaváltozás „egyszerű matematikáját” figyelembe véve a zéró emisszió csupán a felmelegedés megállítását jelenti, a hűtéshez negatív kibocsátásra van szükség. Azonban több nagy kibocsátó ország nem tett konkrét és átlátható vállalásokat a bakui klímacsúcson.

A változó energiával változik a pénzügyi világ is

Byung Kim, az ExxonMobil Magyarország vezetője a Budapest Climate Summit-on bemutatta a vállalat 2050-es globális energia-előrejelzését. Szerinte

a világ 2050-re drámaian megváltozik: 2 milliárd emberrel többen leszünk, a gazdaság mérete megduplázódik, és 15%-kal több energiára lesz szükség.

Ugyanakkor az emissziók 25%-kal csökkenhetnek a mai szinthez képest. Megjegyezte, hogy jelenleg a világ nincs a nettó zéró pályán, ehhez további közpolitikákra és költséghatékony technológiai fejlesztésekre van szükség

Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária vezérigazgató-helyettese szerint Európa elosztóhálózatainak sürgős modernizációja érdekében az éves beruházásokat 2025-től 2040-ig meg kellene duplázni, elérve az évi 67 milliárd eurót. Hozzátette, hogy az EU versenyképessége és vonzereje csökken a kihívások miatt.

Fenntartható pénzügyi megoldások

Az Európai Beruházási Bank (EIB) célja, hogy 2030-ig 1 billió euró értékű befektetést támogasson. Laurent Maurin, az EIB gazdasági tanulmányok osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy nem támaszkodhatunk kizárólag állami forrásokra a fenntarthatóság finanszírozásában. Az EIB katalizátorként segíti a magánpénzügyi intézmények bevonását.

Török József, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány befektetési igazgatója kiemelte a fenntartható technológiákba történő befektetések fontosságát, például a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén.

Atomenergia és fenntarthatóság

A Budapest Climate Summit úgymond „pink energy” szekciójában az atomenergia szerepét és megkerülhetetlenségét tárgyalták a szakemberek. Azzal mindenki egyetértett, hogy a zöld energiához (mint a nap- és szélenergia) képest az atomenergia valahol középen van, hiszen nem kibocsát közvetlenül szén-dioxidot az energiatermelés során, de az uránbányászat, az építési költségek és a radioaktív hulladék kezelése vitathatóvá teszik a „zöld” besorolását. A „pink” szín szimbolizálja ezt az átmeneti, köztes helyzetet: nem teljesen zöld, de nem is kifejezetten szennyező.

Az atomenergia kiváltképp lényeges a digitális világ megnövekedett energiaigénye miatt, amire Aszódi Attila, a Nukleáris Technikai Intézet és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora világított rá. Példaként említette, hogy

a Youtube két legnézettebb vidójának (Baby Shark és Despacito) a keresésére annyi energia kellett, amennyivel egy Tesla 17 ezerszer megkerülhetné a Földet!

Az atomenergiában rejlő potenciált a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) segítségével is kiaknázhatják, azaz a fejlett nukleáris energia segítheti az energiaellátás biztonságát és a fenntarthatóságot is.

Innováció és zöld jövő

A Budapest Climate Summit egyik legizgalmasabb szegmense, három fiatal innovatív vállalat bemutatkozása volt: az Agroloop alternatív fehérje megoldásokkal, az eChemicles energiahatékony vegyipari fejlesztésekkel, míg a Planergy az energiatárolás napenergia területén jelentkező kihívásaira kínál megoldásokat.

Az esemény rávilágított, hogy az innováció, az együttműködés és az átgondolt szabályozás kulcsfontosságúak a klímavédelmi célok eléréséhez. Az Európai Uniónak gyorsabban kell lépnie, ha meg akarja őrizni versenyképességét és vezető szerepét a zöld átállásban.

Nyitókép: Budapest Climate Summit

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/