Magyarország kerékpáros nagyhatalom, de ott, ahol a legkevésbé gondolná!

A Magyar Kerékpárosklub friss, 3000 fő bevonásával készült országos kutatása idén is sok meglepetést hozott arról, hogyan és mennyit bicikliznek a magyarok.

Bár a kerékpározásról mindenkinek megvan a maga véleménye, a számok teljesen új fényt vetnek a hazai bringás kultúrára: kiderült, hogy nem a főváros a kétkerék központja, és az is, mi tartja vissza azokat, akik amúgy szívesen tekernének.

Ahol tényleg mindenki bringára ül

A felmérés egyik legmeglepőbb eredménye, hogy Magyarország valódi kerékpáros fellegvára nem Budapest, hanem a Dél-Alföld. Ebben a régióban a felnőttek 76 százaléka legalább alkalmanként biciklire ül, és közlekedési eszközként is itt használják a legtöbben. A nagyvárosokban ezzel szemben a biciklizés inkább ritka vendég: Budapesten például a felnőttek fele bringázik csak néha, rendszeresen pedig mindössze 18 százalék közlekedik így.

A különbség egyik oka prózai: a kisebb települések rövidebb távolságai, nyugodtabb forgalma sokkal barátságosabb környezetet jelentenek a tekeréshez. A vidéki városokban nem ritka, hogy a bicikli egyszerre hobbi, sport, közlekedési eszköz és bevásárló jármű – egy teljesen természetes része a hétköznapoknak.

Érdekes ugyanakkor, hogy a biciklizők többségének autója is van, és vezetői engedéllyel is rendelkezik. Vagyis a klasszikus „autósok a bringások ellen” szembenállás a valóságban jóval árnyaltabb: sokan mindkét oldal tapasztalataival a fejükben közlekednek.

Nem a fiatalok tekernek a legtöbbet – és nem is a trend kedvéért

Ha valaki azt gondolná, hogy a biciklizés elsősorban a fiatalok szórakozása, a kutatás ennek épp az ellenkezőjét mutatja. A legaktívabb korosztály a 40–49 éveseké, akik gyakrabban ülnek nyeregbe, mint a húszévesek. Sőt, a kerékpározás fő motivációi is sokkal földhözragadtabbak, mint azt sokan hiszik: a bringázók elsősorban spórolni szeretnének, egészségesebben élni, gyorsabban közlekedni és elkerülni a dugókat.

A trendiség szinte senkinél nem szerepel a fő okok között. Bár vannak, akik divatosnak találják a biciklit, a túlnyomó többség egyszerűen csak praktikusnak.

Ami a demográfiát illeti: a férfiak körében többen tekernek legalább heti rendszerességgel, de ha a napi szintű biciklizést nézzük, a nemek közti különbségek gyakorlatilag eltűnnek. A végzettség szerinti megoszlás viszont különösen érdekes: a leggyakrabban az alapfokú végzettségűek és a diplomások bicikliznek – előbbiek jellemzően anyagi megfontolásból, utóbbiak gyakran egészségtudatosságból vagy környezetvédelmi okokból.

Miért nem bringázik az, aki szeretne?

A felmérés szerint a visszatartó okok jóval hétköznapibbak, mint gondolnánk. Nem a divat, nem az időhiány, nem a bizonytalanság az első számú akadály, hanem két, nagyon is gyakorlati probléma:

a rossz minőségű utak és a megfelelő biciklitárolók hiánya.

A válaszadók több mint fele szerint a biciklizés akkor válna igazán vonzóvá, ha tisztább lenne a levegő, kevesebb autó járna bizonyos városrészekben, könnyebb lenne átkelni a hidakon, és sokkal több tároló állna rendelkezésre. Ezeket jóval fontosabbnak tartják, mint a kényszerítő intézkedéseket: a dugódíjat vagy a parkolási díjak emelését csak a lakosság harmada vélte hatékonynak. Ez arra utal, hogy a magyarok nem büntetések hatására, hanem jobb környezeti feltételek mellett ülnének még gyakrabban biciklire.

Merre mehet tovább a magyar bringás kultúra?

A 2025-ös felmérés összképe egyértelmű: a biciklizés sokkal elterjedtebb Magyarországon, mint azt a hétköznapi közlekedési vitákból gondolnánk, és már most is komoly része a mindennapi mobilitásnak, főként vidéken. A nagy áttörés azonban még várat magára – különösen a nagyvárosokban.

A szakértők szerint az igazán jelentős növekedés akkor jöhet, ha a kerékpáros infrastruktúra fejlődése tovább gyorsul: az utak, a tárolók, a kapcsolódó szolgáltatások és a városok szerkezeti átalakulása együtt teremtheti meg azt a környezetet, ahol a bicikli tényleg versenyképes alternatívává válik.

Egy biztos: a magyarok már most is sokkal többet tekernek, mint azt elsőre hinnénk – és a feltételek javulásával ez a szám még tovább nőhet.

Forrás és ábra: Magyar Kerékpárosklub
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/