Történelmi győzelem: az EU Tanácsa mégis megszavazta a természet-helyreállítási törvényt
Az EU Környezetvédelmi Tanácsa 2024. június 17-én, az utolsó, feszült vitát követően végül elfogadta a természet helyreállításáról szóló törvényt (Nature Restoration Law – NRL), ezzel az utolsó lépést megtéve a régóta várt javaslat törvényerőre emelkedése felé. Ez az eredmény óriási győzelem Európa természeti környezete, az éghajlatvédelem, a polgárok és a jövő szempontjából.
A tervezetet márciusban éppen a magyar fél megtorpanása és nemmel szavazása miatt nem fogadták el, most azonban a korábban nemmel szavazó osztrák környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler az utolsó pillanatban megváltoztatta az ország korábbi álláspontját és megmentette a jogszabályt: a tagállamok lakosságának 66,07%-át képviselő 20 ország többségével a törvényt hivatalosan is jóváhagyták.
A természet-helyreállítási törvény értelmében az EU tagállamoknak 2030-ig a törvény által lefedett élőhelyek legalább 30%-át kell helyreállítaniuk, azaz degradált állapotból kedvező ökológiai állapotba hozni, például erdőket, gyepeket, vizes élőhelyeket, folyókat és tavakat.
A jogszabály 2050-re még ambiciózusabb célt az élőhelyek 90%-ának helyreállítását tűzi ki. A helyreállítási eredményeket kötelező is megőrizni, a helyreállított területek nem romolhatnak le újra.
A mezőgazdasági területekkel kapcsolatban a korábbi tárgyalások eredményeképpen olyan kompromisszumok születtek, amelyek alapján az élelmiszerbiztonságot nem veszélyeztethetik a helyreállítási lépések. Magyar viszonyok között ennek azért van többek között természetvédelmi relevanciája, mert a kedvezőtlen adottságú, élelmiszertermelésre korlátozottan alkalmas szántókon így még inkább lehetővé válhatnak azok a vízvisszatartási, talajmegőrzési, gyepesítési, erdősítési lépések, amelyeket nem csak a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek, de már a vízügyi, mezőgazdasági, vadgazdálkodási ágazat, valamint a klímakutatók is szorgalmaznak.
Az uniós tanács közölte: mivel az elmúlt évtizedekben a vadon élő beporzók bősége és sokfélesége drámaian csökkent Európában, a rendelet konkrét követelményeket vezet be a beporzópopulációk csökkenésének legkésőbb 2030-ig történő visszafordítására irányuló intézkedésekre vonatkozóan.
Cél továbbá az erdei madarak populációjának növelése, valamint annak biztosítása, hogy 2030 végéig ne csökkenjenek a városi zöldterületek és a lakott területeken található fák lombkorona-fedettsége.
A tagállamoknak uniós szinten legalább hárommilliárd további fát kell ültetniük.
Annak érdekében pedig, hogy 2030-ra legalább 25 ezer kilométer hosszúságú folyószakaszokat szabad folyású folyóvá alakítsanak, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a felszíni vizek összekapcsolhatóságát gátló, ember alkotta akadályok felszámolására.
A rendelet kihirdetését követően azonnal hatályba lép, valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandóvá válik.
„Ez az első olyan terv, ami nem a természetvédelmet, hanem a természet-helyreállítást célozza, és előtérbe helyezi azt a politikai vagy gazdasági célokkal szemben. Ilyen eddig még nem volt. A tervezet szerint gyors változásokra, mérhető eredményekre lehet számítani, ami Magyarországon például azt jelentheti, hogy visszafordíthatjuk az elsivatagosodást, helyreállítható több vizes élőhely, korábban lecsapolt mocsár.
A rendelet elfogadását a természet „ingyenes szolgáltatásokkal hálálja meg”, vagyis a beruházások gyorsan megtérülnének. A világ GDP-jének több mint a fele ugyanis a természettől és annak szolgáltatásaitól függ. Az építőipar, a mezőgazdaság, az élelmiszer-, és italgyártás nem is létezhetne természetes ökoszisztémák nélkül. A világ élelmiszernövényeinek több, mint 75%-a állati beporzást igényel.” – mondta a Green.hu-nak Szendőfi Balázs természetfilmes, ami a témában már korábban is nyilatkozott portálunknak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ernyőszervezete, a BirdLife Europe, valamint a ClientEarth, az EEB és a WWF EU alkotta #RestoreNature koalíció szerint: „A szavazás hatalmas győzelem az európai természet és a polgárok számára, akik már régóta azonnali cselekvést követelnek a természet riasztó hanyatlásának kezelése érdekében. Hosszú évek intenzív kampánya és számos hullámvölgy után örömmel tölt el bennünket, hogy ez a törvény valósággá vált – ez a nap a természet és a társadalom számára fordulópontként vonul be a történelembe. Most minden segítségre szükségünk van: a tagállamoknak késedelem nélkül végre kell hajtaniuk ezt a jogszabályt országukban, szorosan együttműködve az összes érintett féllel. Végső soron a természet állapota helyreállhat, az éghajlat, a biológiai sokféleség és az emberek érdekében!”
Ez az eredmény nagyszabású társadalmi mozgalmat maga mögött tudva született meg. Az elmúlt évek során több, mint egymillió aláírás és üzenet érkezett az EU polgáraitól, több mint 6000 tudós, több mint 100 vállalkozás, ifjúsági szervezet és számos ágazat civil szervezete újra és újra felszólította a döntéshozókat, hogy védjék meg a törvényt és az uniós zöld megállapodás integritását.
Forrás a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye
Nyitókép: Pixabay
