Megvan a 2040-es EU-s klímacél: 90% kibocsátáscsökkentés!

Az utolsó pillanatban sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek megegyezniük az Európai Unió új, 2040-ig szóló klímacéljairól és nemzetközi vállalásairól. Így az EU már nem üres kézzel érkezik a brazíliai Belémben november 6-án kezdődő COP30 klímacsúcsra.

A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg és valójában nem is 90 lesz az a 90 – de erről majd később.

Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője a Másfélfok kérésére elemezte a helyzetet és a lehetséges kimenetelt.

Az idén 10 éves Párizsi Megállapodás azt tűzte ki célul, hogy a globális felmelegedést 2°C alá korlátozzuk az iparosodás előtti szinthez képest, törekedve a 1,5°C alatt tartásra, mivel így még kordában tarthatók a klímaváltozás negatív hatásai. Ennek keretében a kormányok rendszeresen kidolgoznak önkéntes vállalásokat, mozaikszóval NDC-ket, amiben mindig egyre ambiciózusabb vállalásokat tesznek a klímaváltozás megfékezésére.

A jelentés szerint az eddig vállalások még nem tartanak minket azon a pályán, ami a másfélfokos cél tartásához szükséges.

Ezért is volt fontos, hogy mind az EU, mind Kína végül elfogadta új vállalását, utat mutatva más nagy kibocsátóknak a brazíliai klímakonferencia előtt.

Kína november 3-án adta le új vállalását, ezzel pedig nem került bele a fenti jelentésbe (ahogy az EU ma elfogadott vállalása sem), bár eszerint történelme során először csökkenteni fogja kibocsátásait 7-10%-kal 2035-ig.

Felpuhult 2040-es uniós klímacélok

Ahogy említettük, az utolsó utáni pillanatban az európai környezetvédelmi miniszterek is megállapodtak abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szint tizedére csökkentik a következő évtized végére, vagyis 90%-os csökkentést vállalnak 2040-ig. A megállapodás azonban csak jelentős engedmények és rugalmasabb szabályok bevezetésével vált lehetségessé, amelyekkel több uniós tagállamot igyekeztek meggyőzni. Ezek a „kedvezmények” várhatóan kritikákat váltanak majd ki, miszerint a 2040-es klímacsomag igencsak felpuhult.

Több tagállam úgy vélte, hogy ez a vállalás teljesíthetetlen vagy gazdaságilag súlyos következményekkel járna. A kompromisszum most lehetővé teszi, hogy

az országok kibocsátáscsökkentési kötelezettségük egy részét a fejlődő világban végzett klímavédelmi projektekkel teljesítsék, ezzel a valós cél már csak 85%-os belső kibocsátáscsökkentést jelent.

A tagállamok ezzel a 2040-es cél legfeljebb 5 százalékpontját „megvásárolhatják” ENSZ által hitelesített szén-dioxid-kreditek formájában. Ezek olyan külföldi intézkedéseket igazolnak, mint például erdőtelepítés vagy a széntüzelésű energiatermelés lecserélése napenergiára. Ez a rendszer 2036-tól válik teljes mértékben működőképessé, miután egy ötéves tesztidőszakban kipróbálják.

A másik jelentős engedmény az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer, az EU ETS kibővítésének egyéves elhalasztása volt.

A fűtésre és üzemanyagra vonatkozó új szén-dioxid-árazási rendszer ezzel nem fog 2027-ben életbe lépni. Végül az autóipari lobbinak engedve az EU újraértékeli a 2035-re tervezett zéró kibocsátású járművek előírását is. Ez a szabály gyakorlatilag betiltaná az új dízel- és benzines autók értékesítését, de a tervek szerint a „zéró, alacsony kibocsátású és megújuló üzemanyagokat” is figyelembe vehetik majd az értékelésben.

A közel 24 órás tárgyalássorozat végén csak Lengyelország, Magyarország és Szlovákia szavazott a megállapodás ellen, míg Belgium és Bulgária tartózkodott, viszont ennek ellenére végül a Tanácsban elfogadásra került.

Uniós elköteleződés a nemzetközi porondon

A világ vezetőinek klímacsúcsa, vagyis a COP30 klímakonferencia előkészítő fóruma november 6-án nyílik meg Brazíliában, ahol Ursula von der Leyen vesz részt a magas szintű tárgyalásokon. A 2040-es uniós célok elfogadásával együtt a tagállamok az új EU vállalást is elfogadták. Az EU NDC-je 66,25% és 72,5% kibocsátáscsökkentést vállal 2035-ig.

Ezzel az EU a nagy kibocsátók közül az ambiciózusabbak közé tartozik, bár India még várat magára és Kína vállalása sem elégséges. Az uniós klímacélok elfogadása körüli belső megosztottság és késlekedés egyértelműen negatív hatással volt az EU nemzetközi megítélésére, mint a klímavédelem élharcosa, azonban az ambiciózus vállalás ösztönözheti a még késlekedő országokat, hogy szintén fogadják el új céljaikat.

Forrás: masfelfok.hu
Nyitókép: Pixabay

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!