Mi van velünk? Miért nem érdekel senkit az újrahasznosítás?

Az Európai Unió legfrissebb statisztikái kijózanító tükröt tartanak elénk: Magyarország a sereghajtók között van az újrahasznosítás terén.

A 2023-as Eurostat-jelentés szerint hazánkban a műanyag csomagolási hulladék mindössze 23 százalékát hasznosították újra. Csak Franciaország és Ausztria szerepel még hasonlóan gyengén. Miközben Belgium 59,5, Lettország 59,2, Szlovákia pedig 54,1 százalékos arányt ért el, Magyarország messze elmarad az uniós átlagtól, amely 42,1 százalékon áll.

Ez a szám nem csupán statisztika – ez tükör, amelyben mindannyian megláthatjuk magunkat. Az újrahasznosítás hiánya nem pusztán a hulladékgazdálkodás hibája, hanem társadalmi felelőtlenség is. Mert bár könnyű ujjal mutogatni az államra, az önkormányzatokra vagy a szolgáltatókra, a valóság az, hogy a hulladék a mi otthonainkban keletkezik. A mi döntéseinken múlik, hogy a csomagolás szelektív gyűjtőbe kerül-e, vagy egyszerűen a kukába.

A számok nem hazudnak

Az uniós adatok szerint 2023-ban 79,7 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett Európában, ami lakosonként 177,8 kilogrammot jelent. Bár ez 8,7 kilogrammal kevesebb, mint 2022-ben, még mindig 21,2 kilogrammal több, mint tíz évvel ezelőtt. Magyarul: még mindig többet termelünk, mint valaha, miközben a hulladékkezelés tempója nem tudja követni ezt a növekedést.

A csomagolási hulladék 40,4 százaléka papír és karton, közel 20 százaléka műanyag, további 18,8 százaléka üveg, és csaknem 16 százaléka fa.

A műanyag különösen aggasztó: minden uniós lakos 35,3 kilogramm műanyag csomagolási hulladékot termelt tavaly, ebből mindössze 14,8 kilogrammot hasznosítottak újra. Az arány kicsit javult az elmúlt tíz évben, de a probléma gyökere változatlan – túl sokat fogyasztunk és túl keveset gondolkodunk.

Magyarország a lista végén

A 23 százalékos újrahasznosítási arány nem csupán szégyenletesen alacsony, hanem veszélyes is. Nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi kockázatokat hordoz. Az uniós célkitűzések szerint 2030-ra minden tagállamnak 55 százalékra kellene növelnie a műanyag csomagolási hulladék újrahasznosítását. Magyarország ezzel a tempóval nemhogy lemarad, de komoly uniós szankcióknak is kiteszi magát.

De a kérdés mégsem az, hogy a kormány mit tesz vagy mit mulaszt. A kérdés az: mi, magyar emberek mit teszünk – vagy inkább mit nem teszünk – nap mint nap?

Hányszor fordul elő, hogy a szelektív gyűjtő mellett ott van a háztartási szemét, mert „nincs kedvünk külön válogatni”? Hányszor dobjuk a tejesdobozt a vegyes hulladékba, mert „úgyis elviszik”? De hányszor gondolunk bele abba, hogy ezzel nemcsak a saját környezetünket, hanem a jövő generációinak esélyeit is rontjuk?

Ez nem mások feladata

Az újrahasznosítás nem kizárólag a hatóságok dolga, hanem mindannyiunk közös kötelessége. A hulladék szelektálása nem extra időrablás, hanem alapvető állampolgári magatartás – olyan, mint adót fizetni, vagy betartani a közlekedési szabályokat. Mégis, sokan úgy tekintenek rá, mintha egy kényelmetlen szívességet tennének vele valakinek.

Pedig nem valaki másnak tesznek jót, hanem önmaguknak, a gyerekeiknek és a bolygónak. Az újrahasznosítás hiánya nem látszik azonnal – nem fáj, mint egy betegség, nem omlik össze tőle a ház –, de lassan, alattomosan mérgezi a környezetet. A Tiszában egyre több mikroműanyag úszik, a földekbe beszivárgó szennyeződések évtizedekig ott maradnak, és mindezt mi termeljük, nap mint nap.

Gondolkodjon el: mit hagy maga után?

A Föld nem a miénk, csupán kölcsön kaptuk azoktól, akik utánunk jönnek. Mégis úgy bánunk vele, mintha kimeríthetetlen raktár és hatalmas szeméttelep lenne egyszerre. Az újrahasznosítás nem csupán környezetvédelmi kérdés – erkölcsi kötelesség. Ha elvárjuk a jövőtől, hogy biztonságos, tiszta és élhető legyen, akkor nekünk kell megteremteni azt.

A 23 százalékos arány nem egy statisztikai hibaszázalék, hanem figyelmeztetés. Egy szám, ami azt üzeni: még mindig nem vesszük elég komolyan a felelősségünket. De nem késő változtatni. Mert a hulladék, amit ma szelektál, holnap már új életet kezdhet – és ez a legegyszerűbb, legkézzelfoghatóbb módja annak, hogy tegyen valamit a bolygóért.

Forrás: MTI
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/