Ők ébrednek elsőként: a korai beporzók
Amikor tavasszal előbújnak az első virágok, velük együtt megérkeznek az első beporzó rovarok is. Sokan ilyenkor csak a méhekre gondolnak, pedig a kora tavaszi kertekben számos más olyan rovar is kulcsszerepet játszik, melyek nélkül jóval szegényebb lenne a kertünk – és valószínűleg a termésünk is.
Kik számítanak korai beporzónak?
Korai beporzóknak azokat a rovarokat nevezzük, amelyek már kora tavasszal (vagy akár már a tél végén) aktívvá válnak, és megkezdik a virágok látogatását. Ilyenkor a nappalok még hűvösek, az időjárás pedig szeszélyes, ezért nem minden beporzó bírja ezeket a megpróbáltatásokat. Emiatt különösen fontosak azok a fajok, amelyek már a tavasz elején megjelennek, és segítik a korán virágzó növények szaporodását.
A tavasz egyik legkorábbik hírnöke az impozáns megjelenésű, óriási méretű kék fadongó. Ez a békés óriás sokszor már márciusban előbújik a puhább vagy korhadó fák belsejében, odvaiban található téli szálláshelyéről. Nagyon hasznos beporzó, ugyanis még a mélyebb virágkelyhű növényekhez is hozzáfér, valamint a hűvösebb, esősebb időben is aktív marad.
Szintén koránkelők a poszméhek is, melyek jellegzetes látványt nyújtanak, ahogy tömzsi, szőrös testükkel virágról virágra szállnak. A hidegtűrésüket egyrészt ennek a vastag szőrbundának köszönhetik, másrészt egy különleges fűtési technikát is kifejlesztettek: repülőzmaik gyors összehúzódásáival 10 Celsius fokos külső hőmérsékleten is képesek 30 Celsius fokra melegíteni a testüket. Érdekesség, hogy a kora tavasszal elsőként ébredő egyedek mind leendő királynők, ugyanis csak az előző évben kifejlődött és megtermékenyült fiatal nőstények vészelik át a telet.
A különös megjelenésű pösztörlegyek vagy más néven gyapjaslegyek is felsorakoznak az első beporzók között. Ezek a gömbölyded formájú, szőrös, méhekre hasonlító rovarok a kolibrikhez hasonló módon képesek lebegve szívni a virágok nektárját az akár 10 mm hosszú szívókájukon át. Szorgalmas munkát végeznek, és megtévesztő külsejük ellenére fullánkjuk sincsen, így emberre és háziállatokra nézve is teljesen ártalmatlanok.
Nem szabad megfeledkeznünk a korán ébredő lepkékről sem, amelyek imágó, azaz kifejlett alakban vészelték át a telet. Ilyen például a citromlepke, mely tulajdonképpen nem is nagyon bújik el a hideg elől, és már az első melegebb napsugarakra megjelenik. Különleges hidegtűrését annak köszönheti, hogy teste „fagyálló“ anyagot, egészen pontosan glicerint termel (mint például a skarlátbogár), így akár a -20 Celsius fokos hideget is átvészeli. Korai megjelenésével pedig fontos szerepet tölt be az elsőként nyíló virágok beporzásában.
Mivel segíthetjük őket a kertben?
A legfontosabb, hogy legyen bőséges és változatos korai táplálékforrás számukra a kertünkben. Ültessünk olyan növényeket, amelyek már tél végén vagy kora tavasszal virágoznak: hóvirágot, téltemetőt, krókuszt, hunyort, tüdőfüvet. A lágyszárú virágok mellett ne feledkezzünk meg a korán nyíló fákról és cserjékről sem: a barkás fűzfélék, a som vagy a mogyoró is szintén kiválóak lehetnek számukra.
Kiemelt kép: Unsplash
