Földgázmentes egyetem: a Pannon Egyetem útja az energiafüggetlenség felé
Miközben Európa még mindig az ingadozó energiapiaci árakkal és a bizonytalan gázellátással küzd, Magyarországon már van egy intézmény, amely radikális lépést tett: teljesen megszabadult a földgáztól, és kizárólag elektromos energiára állt át.
A Pannon Egyetem veszprémi kampuszán olyan beruházás valósult meg, amely nemcsak a fenntarthatóság felé vezető úton számít mérföldkőnek, hanem a város arculatát is formálja. A Greenpod legfrissebb adásában Csillag Zsolt, az egyetem kancellárja meséli el, hogyan lett a projektből az ország első teljesen „gázmentes” egyetemi központja, és milyen kihívásokon kellett keresztülmenni, amíg az elképzelésből működő rendszer lett.
Régi rendszer, új korszak
A veszprémi egyetem épületei több évtized alatt, egymástól eltérő stílusban épültek, a fűtési rendszer pedig mindvégig elavult maradt. „Korábban gőzzel fűtöttünk földvezetéken keresztül, az energiaátadás hatásfoka alig haladta meg az öt százalékot” – idézte fel Csillag Zsolt. Az egyetem vezetése 2020 körül döntött úgy, hogy egy komplex fejlesztés keretében nemcsak az épületek energetikai korszerűsítését, hanem egy új, fenntartható fűtési rendszer kialakítását is célba veszik.
A beruházás több szálon futott: a homlokzatok megújultak, nyílászárókat cseréltek, több kilométernyi fűtéscső és több száz radiátor is kicserélésre került. A külső felújítás pedig kéz a kézben járt a város más projektjeivel, például az Európa Kulturális Fővárosa 2023 program keretében épült mélygarázzsal és az annak tetején megvalósult sportlétesítményekkel.
Földgáz helyett hőszivattyúk
Az eredeti tervekben még részben földgázüzemű fűtés szerepelt, ám az orosz–ukrán háború és a gázárak hirtelen elszállása teljes újratervezést hozott. Az egyetem végül egy ritkaságszámba menő, kétszintű hőszivattyús rendszert valósított meg. A japán Daikin mérnökei Közép-Európában először építettek ekkora volumenű rendszert, amely levegő-víz és víz-víz hőszivattyúk kombinációjával biztosítja az optimális működést.
Az eredmények önmagukért beszélnek: a korábbi 7700 megawattóra éves fűtési energiaigény 2166-ra csökkent, ami 72 százalékos megtakarítást jelent.
„Ez éves szinten több százmillió forintot spórol meg az egyetemnek, ráadásul úgy, hogy közben az energiaárak is folyamatosan emelkedtek” – hangsúlyozta a kancellár.
Megújulók és közösségi energiamegoldások
A földgázról való teljes leválás együtt járt az elektromos hálózat fejlesztésével, trafók beszerzésével és a napelemkapacitás bővítésével. Már most több épület tetején termelnek panelekkel villamos energiát, és tervben van további egységek telepítése nemcsak az épületek tetején, hanem külső területeken is. A Pannon Egyetem vezetése nyitott arra is, hogy egy városi energiaközösség motorja legyen, ahol a megtermelt energia a fogyasztók között oszlik el.
A hallgatók és oktatók is érzik a változást: a korszerűbb fűtés komfortosabb környezetet teremtett, az egyetem külső megjelenése pedig modern, 21. századi arculatot kapott.
„Büszkék vagyunk arra, hogy mi vagyunk az első egyetem, amely teljesen elhagyta a földgázt” – emelte ki Csillag Zsolt.
A projekt országos figyelmet kapott, hiszen mintaprojektként szolgálhat más intézmények számára. Nem véletlen, hogy több egyetem és közintézmény is érdeklődik a modell iránt. A Pannon Egyetem pedig tovább építi zöld profilját: már az 1970-es évektől kezdve úttörő szerepet játszik a környezetvédelmi képzésekben, itt alapították meg az első környezetvédelmi szakmérnök szakot, ez volt az első szak, ami a zöld technológiákkal foglalkozott Magyarországon.
Ma is sok képzésük van, ami környezetvédelemmel, fenntarthatósággal foglalkozik, valamint külön kutatóintézetek és kiválósági központjaik is vannak, pl. a Fenntarhatósági Kompetencia Központ, vagy a Balaton kutatóközpont, de több nagy nemzetközi laborban is részt vesznek.
A jövő tervei is világosak: a veszprémi központ után Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Ajka kampuszait is szeretnék hasonló módon korszerűsíteni az évtized végéig.
Zöld hétköznapok az egyetemen
A fenntarthatóság nemcsak a nagy fejlesztésekben jelenik meg, hanem az egyetem mindennapjaiban is. Két éve az egyetem lemondott a palackozott vízről, víztisztítókat szerelt be, így jelentősen csökkent a műanyaghulladék mennyisége. Emellett hallgatói projektek – mint a napelemes hajófejlesztés – színesítik az egyetemi életet, bizonyítva, hogy a fenntarthatóság itt nemcsak elv, hanem gyakorlati tapasztalat is. A Solar Boat Challenge rendkívül népszerű, és remek lehetőség a hallgatóknak a fenntartható fejlesztéseket a gyakorlatban is kipróbálni.
A veszprémi kampusz átalakulása azt üzeni: az energiafüggetlenség nem elérhetetlen cél, hanem tudatos döntések és bátor beruházások eredménye. Hogyan zajlott mindez a gyakorlatban, milyen nehézségeket kellett leküzdeni, és milyen további tervei vannak az egyetemnek? A részletek meghallgathatók a Greenpod legfrissebb adásában.
A Green.hu podcast adások Magyarország Kormánya támogatásával, a Városi Nyilvánosság Alapítvány megbízásából készültek.
