Rekordkárokat hozott Európában a klímaváltozás az elmúlt években

Egy új európai uniós elemzés szerint soha nem volt még akkora anyagi terhe a klímaváltozásnak a kontinensen, mint az elmúlt négy évben. Az extrém hőhullámok, árvizek és más szélsőséges időjárási események 2020 és 2023 között több kárt okoztak, mint a megelőző évtizedben összesen.

Bár az EU tagállamai az elmúlt húsz évben látványosan csökkentették a kibocsátásaikat, Európa továbbra is a világ leggyorsabban melegedő kontinense.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint 1980 és 2023 között 740 milliárd eurós veszteséget könyvelt el az EU a klímaváltozás miatt, ennek egyötöde mindössze négy év alatt keletkezett. Az éves átlagos kár a korábbi időszakhoz képest két és félszeresére, 44,5 milliárd euróra ugrott. A biztosítatlan veszteségek aránya továbbra is meghaladja az 50 százalékot, így sok érintett gazdasági szereplő forrás nélkül marad a helyreállításnál.

Bár az unió közös költségvetésből is igyekszik enyhíteni az anyagi károkat, ahol tudja, és a következő többéves pénzügyi keretben (MFF) növelné is az ilyen krízisek kezelésére elkülönített összeget, a jelentés szerint az ilyen károk nagyjából fele nem volt bebiztosítva, így sokan a helyreállításhoz semmilyen biztos forrásra nem számíthatnak.

A tanulmány rámutatott: az európai cégek közel háromnegyede legalább egy ökoszisztémától közvetlenül függ, a banki hitelek 75 százalékát ilyen vállalatok veszik fel. Eközben az ipari létesítmények jelentős része árterületeken található. A mezőgazdasági vízhasználat miatt a vízhiány ma már a lakosság harmadát érinti.

Az EEA vezetője, Leena Ylä-Mononen kiemelte, hogy

a természetes szénelnyelők – erdők, tőzeglápok – területe egy évtized alatt 30 százalékkal zsugorodott.

Ez rontotta a kontinens klímamérlegét, annak ellenére, hogy a kibocsátások mérséklése terén történt előrelépés. Politikai szinten a versenyképességi aggodalmak miatt az Európai Bizottság egyes jelentési kötelezettségeken könnyítene, ami a szakértők szerint hátráltathatja a klímacélok elérését.

A megújuló energiák további bővítése egyszerre jelentene innovációs és költségelőnyt, de kérdéses, hogy a fejlesztések sebessége lépést tud-e tartani az EU szükségleteivel. A jelentés szerint így elképzelhető, hogy a szigorú kibocsátás-csökkentési vállalásokból az unió kénytelen lesz visszavenni.

Forrás: Portfolio
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/