Áldás vagy átok? Elképesztően sokat használjuk a légkondikat
A globális felmelegedés egyre intenzívebbé válásával világszerte egyre több ember fordul a légkondicionálók használata felé, hogy enyhítsen a perzselő hőségen.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 2024-ben világszerte 2,3 milliárd légkondicionáló berendezés volt használatban, és ez a szám várhatóan megháromszorozódik 2050-re.
Míg a hűtés megoldást kínál a forróságra, súlyos energiaterhelést jelent, és kérdéseket vet fel a fenntarthatóság terén.
A légkondi-paradoxon
Csak gondoljuk végig: minél melegebb van a Földön, annál többet használjuk a klímaberendezéseket, ami cserébe fokozza az áramfogyasztást és az ezzel járó szén-dioxid-kibocsátást, ami még jobban hajtja a felmelegedést. Ördögi kör. Ráadásul a piaci logika sem kedvez a környezetnek: minél kelendőbbek a légkondicionálók, annál olcsóbbak a készülékek, így egyre több ember engedheti meg magának, hogy beszerezzen egyet.
A légkondicionálók elterjedése különösen gyors a feltörekvő gazdaságokban, mint India, Kína és Délkelet-Ázsia. Ezekben a régiókban a középosztály bővülése, a városiasodás, valamint a klímaváltozás következtében egyre forróbb nyarak együttesen növelik a keresletet. Az Egyesült Államokban és Japánban, ahol a háztartások már régóta széles körben használják a légkondicionálókat, a kereslet növekedése mérsékeltebb, de az újabb, energiatakarékosabb modellek iránti kereslet nő.
A modern légkondik ősét 1902-ben találta fel Willis Carrier New York-i mérnök, de a technológia még a nyugati világban is csak az 1960-as években vált szélesebb körben is elérhetővé. Azóta töretlen a készülékek terjedése:
1990 és 2024 között globálisan megnégyszereződött a légkondik száma – 576 millióról 2,31 milliárdra nőtt.
Az Európai Unió területén háromszoros volt a növekedés, 44-ről 136 millióra, Kínában viszont több mint tízszeres: 78 millió helyett ma már 900 milliónál is több klímaberendezést használnak az 1,4 milliárd lakosú országban.
A Nemzetközi Energiaügynökség becslései szerint a következő néhány évtizedben további két és félszeres növekedésre lehet számítani globálisan:
- Brazíliában és Indonéziában ma egyaránt kb. 36 millió légkondi működik, ez 165, illetve 236 millióra ugrik 2050-re;
- a közel-keleti régióban 72-ről 210 millióra nő a számuk;
- Indiáé lesz a főszerep, ahol a mai 93 millióhoz képest az évszázad közepére 1,14 milliárd készülék állhat rendelkezésre.
Honnan lesz elég áram a légkondikhoz?
A hűtés iránti kereslet kielégítése érdekében az elektromos hálózatokra nehezedő terhelés növekszik, különösen a csúcsidőszakokban. Ez különösen problémás lehet azokban az országokban, ahol az energiaellátás instabil vagy nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól.
Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a hűtéshez szükséges energiafogyasztás a következő három évtizedben olyan mértékben növekedhet, hogy az egymaga annyi energiát igényelhet, mint ma egész Afrika teljes villamosenergia-fogyasztása.
Az épületek globális áramfogyasztásának közel 20 százalékáért felelnek a légkondik.
A mostani trendek alapján 2050-re a légkondik globális áramfogyasztása 2000-ről 6000 terawattórára nőhet, de ha csak a már ma elérhető energiahatékonyabb modellek vásárlásával bővülne a világ klímaállománya, a teljes plusz energiaigény 45 százalékkal csökkenthető lenne – vagyis nem háromszorosára, csak a duplájára nőne a készülékek áramfogyasztása.
Ez hatalmas kihívást jelent mind az energiaellátás, mind a klímavédelem szempontjából. Az energiaigényes légkondicionálók tömeges használata ugyanis nemcsak a hálózati kapacitásokat terheli meg, hanem jelentős mértékben hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátáshoz is, tovább gyorsítva a globális felmelegedést.
A probléma megoldására számos technológiai és szabályozási megközelítést fejlesztenek.
Az egyik legígéretesebb irány az energiahatékonyabb légkondicionálók kifejlesztése és elterjedése. Az új technológiák, mint a hibrid rendszerek vagy a szolárhűtés, jelentős energiamegtakarítást ígérnek. Emellett egyre nagyobb figyelem irányul a passzív hűtési megoldásokra is, mint például az épületek természetes szellőzésének és árnyékolásának optimalizálása, valamint a hűtést elősegítő anyagok használata az építészetben.
Forrás: Quibit
Nyitókép: Kévin JINER – Unsplash
