Szén-dioxid megkötés: a technológia elég lesz a klímakatasztrófa ellen?

A szén-dioxid megkötésének (DAC – Direct Air Capture) módszere az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott, mint a klímaváltozás megfékezésének egyik kulcsfontosságú eszköze. Az eljárás lényege, hogy közvetlenül a légkörből vonja ki a szén-dioxidot, amelyet föld alatti tárolásra vagy ipari felhasználásra fordítanak. Bár az ötlet forradalmi, megvalósítása nem mentes a kihívásoktól – komoly technológiai fejlesztéseket és jelentős pénzügyi forrásokat igényel.
A DAC technológia eredete és fejlődése – röviden
A DAC koncepcióját Klaus Lackner és kutatócsapata mutatta be a 2000-es évek elején, bebizonyítva, hogy a levegőből történő szén-dioxid kivonás technikailag lehetséges. Az első kísérletek során egyszerű plexiüveg dobozokat alkalmaztak, amelyek műanyag lapokat tartalmaztak, speciális gyantával bevonva. Ezek a lapok megkötötték a CO2-t, amelyet vízpermettel szabadítottak fel és tároltak tovább.
A technológia kereskedelmi alkalmazása azonban lassan haladt. A 2008-as gazdasági válság megakasztotta a fejlesztéseket, de az elmúlt évtizedben olyan vállalatok, mint a svájci (de izlandi üzemet működtető) Climeworks és a kanadai Carbon Engineering új lendületet adtak a kutatásoknak. Céljuk főként a költségek csökkentése és a technológia skálázhatóságának biztosítása voltak.
Globális beruházások a szén-dioxid megkötés iparágban
A DAC technológia napjainkra a globális figyelem középpontjába került. Az Egyesült Államok például ambiciózus terveket fogalmazott meg: 2050-re évente több mint egy milliárd tonna szén-dioxid eltávolítását tűzte ki célul. Az Energiaügyi Minisztérium milliárdos támogatási programokat indított, valamint jelentős adókedvezményekkel ösztönzi a magánszektor beruházásait.
A 2023-ban Kaliforniában megnyílt Heirloom Carbon nevű üzem mérföldkövet jelent a fejlesztésekben. Az üzem mészkőpor segítségével köti meg a szén-dioxidot, amelyet kompresszált formában föld alatti tárolókba juttatnak. A Climeworks és Heirloom közös projektje, a Project Cypress, évente egymillió tonna CO2 kivonását célozza meg Louisiana állam területén.
Gazdasági és technológiai kihívások
A DAC legnagyobb akadálya továbbra is a költség. Egy tonna szén-dioxid eltávolítása akár 1000 dollárba is kerülhet, ami jóval meghaladja a természetes megoldások, például az erdőtelepítés költségeit. Ugyanakkor a méretgazdaságosság és a folyamatos innováció révén a jövőben jelentős költségcsökkenés várható.
Az amerikai kormány által bevezetett 45Q adókedvezmény például tonnánként 85 dollárról 180 dollárra emelkedett, jelentős lendületet adva a projekteknek. Az iparág várhatóan évente 40%-os növekedést érhet el, ami a napelem- és elektromosjármű-piacok fejlődését idézi.
Versenyfutás a klímakatasztrófával
Ahhoz, hogy a szén-dioxid megkötés hatékony eszközzé váljon a globális felmelegedés elleni küzdelemben, további beruházásokra és innovációkra lesz szükség. A DAC nemcsak az ipari kibocsátások mérséklésében játszhat szerepet, hanem képes lehet semlegesíteni a múltban kibocsátott szén-dioxidot is.
Bár a jelenlegi költségek és technológiai akadályok jelentősek, a köz- és magánszféra együttműködésével remény mutatkozik arra, hogy a DAC a klímaváltozás elleni harc egyik meghatározó megoldásává váljon. Az idő azonban szorít – a technológia gyors fejlesztése és alkalmazása kulcsfontosságú a Föld jövője szempontjából.
*
Kapcsolódó cikkünk:
https://green.hu/cikkek/szen-dioxid-eltavolitas-elkepeszto-lemaradas/
Számolgassunk! Kijön a matek vajon?
A Direct Air Capture (DAC) technológia egyik legnagyobb kihívása az energiaigény, amely az egyik fő költségelem is. A tervezett Project Cypress, amely évi egymillió tonna szén-dioxidot fog eltávolítani a légkörből, annyi áramot fog felhasználni, mint 230 000 amerikai háztartás. Ha a DAC segítségével évente egymilliárd tonnát szeretnénk eltávolítani, akkor ez a mennyiség kétszerese lenne annak, amit az USA 2023-ban megújuló energiaforrásokból termelt.
A kritikusok szerint ez az energiaigény arra utal, hogy az ilyen technológiákba történő beruházások helyett inkább a fosszilis tüzelőanyagokat kellene kiváltani megújuló energiával. Egy tanulmány szerint, ha egy DAC üzemet szélenergiával működtetnénk, az a következő két évtizedben akár 42%-kal több CO2-t juttathatna a légkörbe, mint ha ugyanazt a szélenergiát egy szénerőmű kiváltására használnák.
Emellett a DAC technológia bevezetése potenciális „morális kockázatot” is jelent, mivel a fosszilis tüzelőanyagok használatának radikális csökkentése helyett a vállalatok abban reménykedhetnek, hogy később egyszerűen kiszívhatják a kibocsátott CO2-t a légkörből. Ez a hozzáállás késleltetheti a valódi klímavédelmi intézkedések bevezetését.
Az egyik legnagyobb befektető a DAC technológiában az amerikai olajvállalat, az Occidental Petroleum, amely a DAC-ot arra is felhasználja, hogy a kibocsátásokat kompenzálva „nettó nulla olajat” állítson elő. A technológia lehetőséget biztosít arra, hogy az olajipar továbbra is működjön, miközben a kibocsátásokat csökkentik.
A DAC jövőbeli hatékonyságának kulcsa az, hogy jelentős beruházásokat hajtsanak végre most, hogy a technológia elérhető áron működjön. A DOE becslése szerint a költségek 100 dollár alá csökkenhetnek tonnánként, ha a technológia széles körben elterjed. Azonban egyes elemzések szerint a költségek még mindig túl magasak lehetnek, és a DAC iparág finanszírozása valószínűleg nem lesz lehetséges a kormányzat vagy állami szabályozás nélkül.
Green.hu vélemény:
A szén-dioxid megkötés fontos technológia lenne, de (egyelőre legalábbis) drága, bonyolult és túl sok energiát igényelne ahhoz, hogy érdemi változást (szén-dioxid csökkentést) érjünk el vele, különösen globális szinten.
Az anyag forrása és további részletek, ábrák, információk:
Fotó: Unsplash
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!