Szendőfi Balázs tolmácsolja, mit üzen a természet – új podcast adás

A GreenPod legújabb adásában Szendőfi Balázs természetfilmessel, halkutatóval beszélgettünk többek közt arról, hogyan csapódik le a klímaváltozás a természetben, és mi az, amivel ezt az ember még tovább tetézi.

Balázs valójában már gyerekkorától kezdve kutatja a természetet, az állatvilágot, nagyjából 10 éve pedig úgy döntött, hogy kamerát ragad és másoknak is megmutatja azt, amit ő lát. A filmjeivel a „bántalmazott” természet üzenetét próbálja közvetíteni, egyúttal bemutatni a városi emberek számára ismeretlen természeti szépségeket.

Mesél a Greenpod adásában arról, hogyan kezdte el a filmezést, hogyan találja meg a témákat és milyen módon lehet elkapni a legjobb jeleneteket. Szót ejt az ember és a természet kapcsolatáról, és arról, hogy a kettő közti viszonyt rendbe kellene tenni sürgősen. Azt is elárulja, miért ne nyírjunk füvet, és hogy mi az a biofóbia.

A Green.hu podcastja Szendőfi Balázzsal itt nézhető meg:

A beszélgetés részletei

Szendőfi Balázs legújabb filmje a 2024-ben bemutatott Hegyizene, amely a Pannon-síkság és az Erdélyi-medence között magasodó vízválasztó, az Erdélyi-szigethegység bérceinek életét és az arra leselkedő, ember által előidézett veszélyeket ismerteti. (Olvassa el a film részletes ajánlóját a green.hu-n!)

A podcast adásban a Hegyizene kapcsán részletesebben is beszélgettünk. A film forgatása közben Balázs drámai helyzetet tapasztalt, hiszen az egykor virágzó, barátságos kis hegyi falu, Szászavinc egész völgyrendszerét elöntötte a ma is üzemelő veresvölgyi rézbánya mérgező zagyhordaléka. Ennek ellenére – ahogy mondja – a természet utat tör magának és elpusztíthatatlannak tűnik, még ha az ember folyamatosan próbálkozik is ezzel – negatívan hatva az állat-, és növényvilágra.

Szó esik arról is, hogy személyesen ő ma Magyarországon mit tapasztal a természetben, amit a klímaváltozás idéz elő.

Említi a vízerőművek negatív hatásait, és kifejti, hogy a zöld átállással olykor olyan új problémák keletkeznek a természetben, amelyek egyelőre követhetetlenek. „A zöld átállás erőfeszítéseivel is a negatív folyamatokat erősítjük sokszor” – mondja a podcastban.

A természetfilmes azt is elmondja, ő milyen természetvédelmi intézkedéseket hozna, és hogy szerinte az lenne a legfontosabb, ha a világon az ideológiai/gazdasági alapok helyett tudományos alapokra helyeznék az irányítást.

Elmondja, hogyan segít ebben a nemrég elfogadott EU-s természet-helyreállítási törvény, amelynek hatásait már néhány éven belül tapasztalnunk kell majd. Kitér arra, hogy az emberek szemléletváltása lenne a legfontosabb, hogy a természetvédelemben, a klímavédelemben változás álljon be.

A Green.hu podcast beszélgetőpartnerünk részletes bemutatása:

Szendőfi Balázs

Gyermekkorától a természet szerelmese, kezdetben amatőr természetbúvár, majd halkutató lett. Mindeközben eredeti tanulmányai szerint zenész, zeneszerző.

2010 óta a Magyar Haltani Társaság tagja, 2014-től az Agrárminisztérium országos kutatási célú halfogási engedélyével rendelkező kutató. Halfaunisztikai felméréseken túl a hazai halfajok akváriumi tartásában szerzett tapasztalatot, melyről 2011-ben könyvet is írt Hazai halak az akváriumban címmel. A Szent István Egyetemen a Veszélyeztetett lápi halak megóvása című szakkönyv társszerzője volt. Filmjei számos országos filmszakmai díjat, tudományos és televíziós különdíjakat nyertek, valamint több országos televíziós csatorna (MTVA, Spektrum, D1 stb.) műsorán szerepelnek.

Első saját természetfilmje a Budapest halai (2015) volt, a következő pedig a Hegyek-völgyek halai (2018), amely a Tátra vadvizeinek halvilágát mutatja be.

A szőke tó – A Tisza-tó hat évszaka (2019) című, négyrészes sorozatát 2019-ben készítette, majd a Ráckevei (Soroksári)-Duna élővilágáról és halgazdálkodási munkáiról forgatott természetfilmet RSD – A marasztalt folyó (2021) címmel.

2022-ben mutatta be a sok vitát kiváltott témában készült filmjét, Közlegények – A kárókatona-per címmel, mely a horgászok és a közvélemény által gyakran támadott kormoránok (kárókatonák) védelmében emel szót.

2023-ban mutatták be a Volt egyszer egy vadvízország című természetfilmjét, ami a Körös-vidék elpusztult és még fennmaradt természeti értékeiről szól. Az alkotástért az első operatőri díját is elnyerte.

Ugyancsak 2023-ban készült el a Tisza-tó – az Ember alkotta paradicsom című természetfilmje, melynek főszereplője Ljasuk Dimitry, a Tisza-tó „nagykövete”. Az alkotást a Tisza-tó körül és multiplex mozikban is bemutatták, mintegy 70 helyszínen, több mint 30 ezer néző látta.

Legújabb filmje a 2024-ben bemutatott Hegyizene, amely a Pannon-síkság és az Erdélyi-medence között magasodó vízválasztó, az Erdélyi-szigethegység bérceinek életét és az arra leselkedő, ember által előidézett veszélyeket ismerteti.

Filmjeinek és munkásságának különlegessége, hogy legtöbbször ő maga a rendező, az operatőr, a vágó, a forgatókönyv-, és szövegíró, valamint a zeneszerző és a zenész is.

Fotók: Szendőfi Balázs

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a podcast beszélgetésről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!