Téli végi immunerősítés fermentált ételekkel

Egészségünk szempontjából ez az időszak igencsak megterhelő, ugyanis a hónapokig tartó hideg, a napfény hiánya, a vitaminraktárak kiürülése mind hozzájárul ahhoz, hogy az immunrendszerünk kimerüljön. A különböző téli vírusok viszont még nagyon is aktívak, ezért különösen fontos, hogy több fronton is erősítsük a szervezetünket vitaminokkal, gyógynövényekkel vagy például fermentált ételekkel.
Szervezetünk védekezőképességének kulcsa nagy részben a bélrendszerünkben rejlik, ugyanis az immunsejtek 70 százaléka itt található. Az egészséges bélflórát különböző mikroorganizmusok, baktériumok és élesztőgombák alkotják, melyek nemcsak a tápanyagok felszívódásában segítenek, hanem az immunrendszerünk működését is nagyban támogatják. Ha ez az egyensúly felborul – például helytelen táplálkozás, feldolgozott élelmiszerek, kevés folyadékbevitel, stressz vagy a manapság gyakori antibiotikum-használat miatt – az az immunrendszer gyengüléséhez és betegségek kialakulásához vezethet.

De mi az a fermentálás?
A fermentálás egy nagyon régi, természetes tartósítási módszer, mely a különböző zöldségek, gyümölcsök, gabonák stb. erjesztését jelenti. Ehhez azonban nem kell sem tartósítószer, sem ecet, sem hőkezelés, ugyanis a folyamatot kizárólag a zöldségek felületén megtalálható jótékony baktériumok (legfőképpen tejsavbaktériumok) végzik el. A tejsavas erjedés során élő probiotikus baktériumkultúrák alakulnak ki, melyek igen jótékony hatással vannak a bélflóránk egészségére.
A fermentálás során ráadásul a szervezet számára könnyebben elérhetővé válnak és jobban is hasznosulnak a zöldségekben és gyümölcsökben lévő különböző vitaminok és ásványi anyagok, állaguk friss és roppanós marad úgy, hogy közben nyers állapotuknál könnyebben emészthetővé válnak, és a bennük lévő nyersanyagok sem vesznek el.
Milyen ételeket lehet fermentálni?
A paletta igen széles, ugyanis a zöldségektől kezdve a gyümölcsökön, a gabonákon és a hüvelyeseken át egészen a tejtermékekig rengeteg ételt szokás fermentálni. A jól ismert savanyú káposzta, a nyári sláger kovászos uborka és a koreai kimcsi mellett a legnépszerűbb zöldségek a káposztafélék (fehér- és vörös káposzta, kínai kel, karalábé, brokkoli, karfiol) , a gyökérzöldségek (répa, zeller, cékla, retek) és az uborkafélék, de érdemes kipróbálni a paprikát, paradicsomot vagy akár a fokhagymát is.

A gyümölcsök esetében a fermentált alma a legismertebb, de körte, a bogyósok, a csonthéjasok, a trópusi gyümölcsök de még a citrusfélék és a dinnye héja is alkalmas hozzá. A hüvelyeseknél pedig kifejezetten előnyös ez a fajta feldolgozás, ugyanis a fermentálás lebontja azokat az anyagokat, amely az ilyen élelmiszereknél egyébként puffadást okozhatnak.
Lehet sokan nem is tudják, hogy a túró, az aludttej, a kefir, a sajtok, a joghurt és az író mind-mind fermentált tejtermékek. A tej önmagában nem megfelelő élelmiszer, ugyanis az emberi szervezet nem tudja feldolgozni (még akkor sem, ha nincsen tőle panaszunk), és számos alkotóeleme felszívódás nélkül halad végig az emésztőrendszeren. Fermentált változataiban azonban sokkal jobban emészthető, valamint a tejcukor-tartalma is kevesebb lesz, sőt, kemény sajtok esetében szinte teljesen el is tűnik belőle.
Hogyan fermentáljunk?
Ezt a kérdést nehéz röviden megválaszolni, és inkább azt tanácsoljuk annak aki belevág, hogy alaposan merüljön bele azokba az oldalakba, ahol az adott alapanyagra vonatkozóan részletesen leírnak mindent, amit tudni érdemes. Általánosságban azonban a folyamathoz első lépésként a fermentálandó ételre lesz szükségünk (zöldség, gyümölcs stb.). Nagyon fontos, hogy csak kiváló minőségű, vegyszermentes, ép, friss, kellően megtisztított alapanyagok legyenek. Ezután szükségünk lesz valamire, ami elindítja az erjedési folyamatot: ez általában víz és só, de gyümölcsöket szoktak pl. mézzel vagy cukorral is erjeszteni. (A tejtermékek esetében különböző baktériumkultúrák vagy kefirgombák kellenek a folyamathoz, de az már a sajtkészítés tudományába tartozik.)

Ezután szükségünk lesz tiszta, csírátlanított befőttes üvegekre, de használhatunk kifejezetten erre a célra kapható, speciálisan zárható fermentáló edényeket is. Az alapanyagot előkészítjük, majd sós vagy cukros lébe tesszük, esetenként saját levével felöntjük, és légmentesen lezárva szobahőmérsékleten több napig érleljük. Az erjedés végén hűtőben tároljuk, és kedvünkre fogyaszthatjuk: legjobb, ha egy kisebb mennyiséget naponta beiktatunk az étrendünkbe.
Kiemelt kép: Unsplash
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!



