Több időt kaptak a cégek az ESG folyamatok kiépítésére

Az Európai Tanács áprilisi döntése értelmében módosultak az ESG-vel kapcsolatos kötelező fenntarthatósági jelentéstételi határidők.

A „Stop-the-Clock” (STC) irányelv néven ismert intézkedés szerint a nem tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak elegendő 2028-tól, míg a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak 2029-től megfelelniük az új előírásnak. Ez két év haladékot jelent az érintetteknek az eredeti ütemtervhez képest – közölte az EY

A döntés célja, hogy enyhítse a cégekre nehezedő adminisztratív terheket, és ösztönözze a fenntarthatósági beruházások elindítását.

A tanácsadó cég szerint az STC irányelv csökkentheti az adminisztratív terheket és növelheti a beruházási hajlandóságot. Az EY az irányelvről szervezett tájékoztatóján megjelent 50 magyar vállalati vezető körében végzett felmérése azt mutatta ki, hogy
csaknem 40 százalékuk nem készül fenntarthatósági jelentést készíteni 2025-ről.

Többségük pedig a fenntarthatósági jelentésekről szóló (CSRD) irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről. A résztvevők töredéke gondolkodik más piaci szabványban vagy abban, hogy megvárja a kkv-k számára kialakított önkéntes fenntarthatósági jelentési szabvány (VSME) megújított változatát.

A vezetők csaknem fele saját bevallása szerint még csak ismerkedik a CSRD követelményeivel, amelyek célja, hogy a vállalatok átlátható és részletes módon számoljanak be ESG teljesítményükről.

A válaszadók közel 25 százaléka készített eddig próbajelentést, ötöde kettős lényegességi (DMA – pénzügyi és társadalmi hatásokra fókuszáló) elemzést, és hasonló arányban vannak azok, akik már konzultáltak a könyvvizsgálójukkal a lehetőségekről.

A hatályba lépett uniós jogszabályt a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe.

Az ESG a cégek környezeti hatásait tükrözi, mely több építőkockából áll. Fotó: Freepik

Mi az az ESG, és miért fontos?

Az ESG-ről számos cikket írtunk már a Green.hu-n, nagyon röviden: az ESG-jelentések célja, hogy a vállalatok átláthatóan és mérhetően beszámoljanak arról, milyen hatással vannak a környezetre, miként bánnak dolgozóikkal, partnereikkel, és hogyan szervezik működésüket etikusan és felelősen.

Az új uniós szabályozás, a CSRD irányelv, jelentősen bővíti azoknak a cégeknek a körét, amelyek kötelesek lesznek ESG-jelentést készíteni. Ezzel nemcsak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatokat, de a kisebb, ám hatásukban jelentős cégeket is bevonják a fenntarthatósági adatszolgáltatásba.

A magyar helyzet: felkészülés alatt

Magyarországon az ESG-jelentések előkészítése még kezdeti szakaszban jár. Az EY felmérése szerint a cégek közel fele még csak ismerkedik a CSRD követelményeivel, mindössze 25 százalékuk készített próbajelentést, és csupán ötödük végezte el a CSRD egyik alapvető elvárását, a kettős lényegességi elemzést (DMA).

Ez az elemzés a vállalat saját működésére gyakorolt pénzügyi hatásokon túl azt is vizsgálja, hogy a cég tevékenysége milyen hatással van a társadalomra és a környezetre – például a kibocsátások, a hulladékkezelés vagy a munkavállalói jólét szempontjából.

Bár a határidők meghosszabbítása időt ad a felkészülésre, az ESG-jelentés nemcsak jogi kötelezettség, hanem üzleti előny is lehet. A transzparens fenntarthatósági kommunikáció növeli a befektetői bizalmat, versenyelőnyt jelenthet a zöld átállásban, valamint hozzájárulhat a munkáltatói márkaépítéshez is.

Az ESG jelentőségéről, lehetőségeiről, a hozzá kapcsolódó tendenciákról és a legújabb szabályozási környezetéről is szó lesz május 28-án az ESG Summit 2025 rendezvényen.

Forrás: MTI
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/