Fúrj, baby, fúrj! – Trump klímapolitikája mennyire veszélyes?

Donald Trump második elnöki ciklusának egyik központi ígérete az Egyesült Államok fosszilis energiahordozóinak kiaknázása, a „Drill, baby, drill” jelszó jegyében. Azonban az általa tervezett intézkedések – a klímaszabályozások lazítása, a megújuló energia támogatásának megszüntetése és a fosszilis tüzelőanyagok térnyerésének ösztönzése – nemcsak az USA, hanem az egész világ klímapolitikájára hatással lehetnek.

HIRDETÉS

Trump tervei: mennyivel nőhet a kibocsátás?

A Climate Analytics és a Climate Action Tracker előzetes elemzése szerint

Trump tervei 2030-ig akár 2–4 milliárd tonnával növelhetik az Egyesült Államok szén-dioxid-kibocsátását.

Ez az érték a felső határon megközelíti Japán négyéves kibocsátását. Az emissziónövekedés főként az Inflation Reduction Act (IRA) nevű klíma- és energiatámogatási program visszavágásából eredne, amely eredetileg több mint 1000 milliárd dollárt fordít(ott volna) kibocsátáscsökkentésre és zöld technológiák fejlesztésére 2032-ig. (Szerencsére részben már megvalósult, illetve elindult számos projekt és program az IRA jegyében.)

A globális klímamodellek szerint a jelenlegi politikák mellett a Föld hőmérséklete 2,7°C-kal emelkedhet 2100-ra, de Trump politikája ezen még tovább ronthat. Egyes becslések szerint

az USA kibocsátásának növekedése önmagában 0,1°C-kal emelheti a globális átlaghőmérsékletet, ami tovább nehezítené a 1,5°C-os klímacél elérését.

Íme a Trump hatások: több munkahely vagy még kevesebb?

Donald Trump érvelése szerint a fosszilis tüzelőanyagok fokozott kiaknázása munkahelyeket teremt és gazdasági növekedést hoz. A nature.com cikkében idézett kutatások azonban ennek az ellenkezőjét mutatják:

• A fosszilis energiaiparban várható munkahelyteremtés nem ellensúlyozza azokat a veszteségeket, amelyek más szektorokban keletkeznek.
• Az elemzések szerint összesen közel 4 millió nettó munkahely szűnhet meg 2030-ig.
• A megújuló energia szektorban jelentős visszaesés várható, mivel az állami támogatások megszűnésével csökken a beruházások száma és lassul a technológiai fejlődés.
• Az energiaárak is paradox módon emelkedhetnek, mert az olaj és földgáz globális ára továbbra is ingadozó, míg a megújuló energia egyre olcsóbb lenne, ha a támogatások megmaradnának.

Szennyezettebb levegő és több haláleset

Az USA fosszilis energiahordozó-felhasználásának növekedése egyértelműen rontaná a levegő minőségét. A megnövekedett szén- és olajfelhasználás miatt:

• Több ezer idő előtti haláleset következhet be évente 2030-ra.
• Nőhet a légzőszervi és szív- és érrendszeri megbetegedések aránya.
• A környezetszennyezés fokozódása miatt romolhat az ivóvíz minősége is, különösen azokon a területeken, ahol intenzív fúrások zajlanak.

Globális következmények: visszalépés a klímaharcban?

Mint ismert, az Egyesült Államok az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, így klímapolitikája a világ többi részére is hatással van. Trump intézkedései alááshatják:

• A Párizsi Klímaegyezmény célkitűzéseit, mivel az USA visszalépése más országokat is bátoríthat a klímavállalások csökkentésére.
• A nemzetközi zöld beruházásokat, amelyek egyre inkább az amerikai szabályozásokhoz igazodnak.
• A fenntartható pénzügyi szektort, hiszen már hat amerikai nagybank is kilépett az ENSZ Net-Zero Banking Alliance kezdeményezéséből, amely a pénzügyi intézmények karbonsemlegességét célozza.

Talán mégsem olyan könnyű visszafordítani a zöld átmenetet

Bár Trump politikája komoly akadályokat gördíthet a fenntarthatósági törekvések elé, a piaci erők és a helyi kormányzatok ellenállása megnehezítheti a fosszilis ipar újjáélesztését:

• A nap- és szélenergia költségei csökkennek, és a piac egyre inkább ezekre az alternatívákra áll át.
• Az elektromos autók egyre elérhetőbbé válnak, és több államban már szigorúbb károsanyag-kibocsátási előírások léptek életbe.
• A megújuló energia infrastruktúrája már kiépült, és számos vállalat elkötelezett a fenntarthatósági célok mellett.

Trump tervei tehát nemcsak klímavédelmi, hanem gazdasági és egészségügyi károkat is okozhatnak: mert bár Trump ígéretei alapján a fosszilis energiahordozók fejlesztése elsőre gazdasági előnyöket hozhat, a kutatások azt mutatják, hogy hosszú távon inkább munkahelyvesztést, drágább energiát és súlyos egészségügyi problémákat eredményezhet.

A globális klímaváltozás elleni harc már nem csupán politikai kérdés – a piac, a technológia és a társadalom is egyre inkább a fenntarthatóság felé mozdul. A kérdés az, hogy a fosszilis energiahordozók iránti politikai nosztalgia mennyire tudja ezt megfékezni – von konklúziót a neves Nature.com február elején közzétett írása.

Forrás:

https://www.nature.com/articles/d41586-025-00243-8

Nyitókép (illusztráció) – Freepik.com