Városi közlekedés újragondolva: kerékpár, roller, tömegközlekedés

A világ városai sosem voltak ennyire zsúfoltak. Az ENSZ adatai szerint 2050-re a globális népesség 68 százaléka városokban fog élni, ami drasztikusan növeli a közlekedés terhelését.

Európában a közlekedés a teljes szén-dioxid-kibocsátás 25 százalékáért felelős, és ennek közel 70 százaléka a városi forgalomból származik. Az autók dominanciája nemcsak a légszennyezést fokozza, hanem a városi térhasználatot is torzítja, kevesebb a hely és az egészségesnek mondható környezet a városi közösségekhez. Pedig a városon belül is lehet környezettudatosan élni, az egyik első lépés pedig a közlekedési szokásaink megváltoztatása.

A megoldás a zöld mobilitás

Néhány évtizede nem gondoltuk volna, hogy valaha ennyi kerékpárokos és rolleres szeli majd a budapesti (vagy más nagyvárosi) utcákat. A mikromobilitási eszközök elterjedése nem véletlen, ezek ugyanis nem csak környezettudatos, de kényelmes eszközök is a városi közlekedésben, amit egyre többen felismernek – és már nem csak a legfiatalabbak.

Az igazi zöld városi közlekedés motorja azonban a kerékpárok, az elektromos rollerek és a hatékony tömegközlekedési hálózatok integrációjában rejlik.

De vajon hogyan lehet ezt jól csinálni? Nézzük meg a jelenlegi helyzetet, a kihívásokat és a sikeres külföldi példákat.

Miért kell változtatni?

A hagyományos városi közlekedési modellek elavultak. Az autóközpontú városokban a légszennyezés mellett a zajszennyezés és a helyhiány is komoly problémát okoz. Például Londonban a forgalmi dugók miatt a járművek átlagsebessége csupán 11 km/h – ezzel az erővel kerékpárral is mehetnének, az sem lassabb.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint a légszennyezés évente 400 000 korai halálesetet okoz Európában, és ennek jelentős része a városi közlekedésből ered.

A fenntartható városi közlekedés nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem életminőségi szempont is. A városoknak újra kell gondolniuk a mobilitást, és olyan rendszert létrehozni, amely gyors, kényelmes, zöld és integrált — a gyaloglástól a tömegközlekedésen át a mikromobilitásig.

Integrált zöld mobilitás

Az integrált közlekedés lényege, hogy a különböző közlekedési módok zökkenőmentesen kapcsolódjanak egymáshoz. Ennek kulcselemei:

Mikromobilitás fejlesztése – Kerékpárok, e-rollerek és egyéb könnyű elektromos járművek elérhetővé tétele.
Tömegközlekedés optimalizálása – Gyorsabb, sűrűbb járatok, alacsony kibocsátású járműflották.
Digitális integráció – Közlekedési applikációk, amelyek lehetővé teszik az utazás tervezését, jegyvásárlást, járműbérlést egyetlen platformon keresztül.

Koppenhágában a bicikli a mindennapi közlekedés része. Fotó: Freepik

Külföldi példák: városok, ahol mindez már működik

Koppenhága – A város lakosságának 49%-a biciklivel közlekedik minden nap. A kerékpárutak hossza meghaladja a 400 kilométert, és számos „zöld hullámot” alakítottak ki a biciklisek számára, hogy folyamatosan haladhassanak a belvárosba.

Párizs – Anne Hidalgo polgármester vezetésével Párizs ambiciózus célokat tűzött ki: teljesen autómentesíteni akarják a belvárost. A városban 2020 óta több mint 50 kilométer új kerékpárutat alakítottak ki, és a Vélib’ közbringa rendszer már 20 000 kerékpárt kínál, köztük 7000 elektromos modellt.

Barcelona – A város „Superblocks” projektje keretében 9 háztömbönként lezárják a forgalmat, előnyben részesítve a gyalogosokat, bicikliseket és a közösségi közlekedést. Az eredmény: csökkenő zajszint, tisztább levegő, és barátságosabb városi terek.

Bécs – Az osztrák főváros célja, hogy 2030-ra a városi közlekedés 80 százaléka fenntartható módon (gyaloglás, kerékpár, tömegközlekedés) valósuljon meg. A város kerékpárhálózata folyamatosan bővül, és az éjszakai tömegközlekedés is rendszeressé vált, hogy csökkentse a taxik és privát autók használatát.

Hazai helyzet a zöld közlekedésben

Magyarországon elsősorban Budapest küzd a mindennapos közlekedési problémákkal, amit főleg az autók számának drasztikus növekedése és a városba naponta ingázók magas száma okoz.

Becslések szerint naponta legalább 400 000 autó érkezik az agglomerációból a fővárosba, ami jelentős dugókat és légszennyezést okoz.

A főútvonalakon a reggeli csúcsban bejárni stresszes és hosszadalmas. Sokan azonban úgy érzik, nincs más alternatíva.

A városvezetés azon van, hogy ez változzon. 2019-ben szakmai és politikai konszenzussal elfogadták, majd 2023-ban frissítettek Budapesti Mobilitási Tervet, egyik fontos célja, hogy a kerékpáros közlekedés arányát a városon belül megötszörözzük, így minden tizedik utazás biciklivel történjen Budapesten. Vannak előrelépések is, például a Mol Bubi közösségi bringáit egyre többen használják, 2024-ben 9 milliószor utaztak velük.

Egyre népszerűbb közlekedési eszköz a Mol Bubi. Fotó: BKK

Sok kerékpárút épül a külső kerületekből a belváros felé és a belvároson belül is, igaz, ezek sokszor az autósok nemtetszését váltják ki.

A tervek szerint 2029-ig elkészül a budapesti bringasztráda is, amiről korábbi cikkünkben írtunk részletesen:

Zöldül a városi közlekedés: elkészültek a budapesti bringasztráda tervei

Ebben a cikkünkben pedig azt foglaltuk össze, miért és mikor érdemes áttérni közösségi bringára vagy rollerre:

Váltson elektromos rollere vagy Bubi-biciklire!

Az átállás nem egyszerű. Az autó kényelmét sokan nehezen adják fel, de nem is elvárás ez minden helyzetben. A lényeg az apró változásokon múlik, hogy a rövidebb utakat gyalog, mikromobilitási eszközzel vagy közösségi közlekedéssel tegyük meg, illetve ezeket kombináljuk. És ott vannak még a közösségi autómegosztók is, melyek nagy része már elektromos, így akár az autós bevásárlást, cipekedést is megtehetjük környezetkímélőbb módon. A kérdés már nem az, hogy kell-e változtatni, hanem az, hogy mennyire gyorsan tudjuk ezt megtenni.

Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/