Viharok a fejünkben – Mit tegyünk, ha jön a front?

Amikor az időjárás megváltozik, nem csak az ég borul be: sokan már órákkal a front átvonulása előtt megérzik, hogy „valami nincs rendben”.

Fejfájás, vérnyomás-ingadozás, ízületi fájdalmak, alvászavarok, szédülés vagy fáradtság – ezek a tünetek nem pusztán képzeletünk szüleményei. A fronthatások valódi, orvosilag is dokumentált élettani reakciókat válthatnak ki, különösen az időjárásra érzékeny emberek körében.

De miért viseli meg sokakat egy front? És ami a legfontosabb: mit tehetünk ellene?

Meteorológiai értelemben a front két különböző hőmérsékletű légtömeg határfelülete. A leggyakoribb típusai a melegfront és a hidegfront, de előfordulhat kettős fronthatás is, amikor egymás után vonul át mindkettő.

A frontátvonulás során gyorsan változnak a légköri viszonyok: a hőmérséklet, a légnyomás, a páratartalom és a szélsebesség.

Ezek az ingadozások hatással lehetnek szervezetünk belső egyensúlyára, különösen azokra, akik vegetatív idegrendszere érzékenyebb.

A frontérzékenység – más néven meteoropátia – nem betegség, hanem egyfajta válaszreakció az időjárás gyors változásaira. Az alábbi tünetek a leggyakoribbak:

• Fejfájás, migrén: Különösen a melegfront idején, amikor a légnyomás csökken. Ez kitágítja az agyi ereket, fokozva a fájdalmat, különösen migréneseknél.
• Vérnyomás-ingadozás: Hidegfrontnál az érfalak összehúzódnak, ami megemeli a vérnyomást, míg melegfrontnál inkább csökkenhet. Ezért van, hogy szív- és érrendszeri betegek gyakran érzik magukat rosszul front idején.
• Ízületi fájdalmak: A levegő nyomásának csökkenése befolyásolhatja az ízületi folyadékot és szöveteket, ami gyulladást, duzzanatot és fájdalmat okozhat – különösen idősebbeknél vagy reumásoknál.
• Hangulatingadozás, ingerlékenység: A gyors hőmérséklet- és fényváltozások hormonális hatást is kiválthatnak. Csökkenhet a szerotonin szint, ami fáradtságot és rosszkedvet okozhat.
• Alvászavarok: Front idején gyakori a nehezebb elalvás, nyugtalan éjszakák, vagy éppen túlzott álmosság napközben.
• Koncentrációs problémák, fáradékonyság: A légköri ingadozások zavarhatják az agy oxigénellátását, és a vegetatív idegrendszeren keresztül csökkenthetik a mentális teljesítményt.

Egy 2015-ös német kutatás szerint a lakosság közel 30–50%-a érez időjárással összefüggő panaszokat, különösen 50 év felett.

A legérintettebbek közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegséggel élők, migrénesek, reumások, valamint a stresszre érzékeny emberek.

Mit tehetünk? – Felkészülés a fronthatásokra

Figyeljük az előrejelzéseket! A meteorológiai szolgálatok és egyes egészségportálok naponta közölnek biometeorológiai előrejelzést, amely nemcsak a front típusát, hanem annak várható élettani hatásait is bemutatja. Így előre tervezhetünk, adott esetben előre vehetünk be/vihetünk magunkkal fájdalomcsillapítót.

Tartsuk karban a szervezetünket! A rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel (napi 2–2,5 liter víz), valamint az elegendő alvás erősíti az immunrendszert és csökkenti a frontra adott túlzott reakciókat.

Kerüljük a stresszt! A stressz felerősítheti a frontérzékenység tüneteit. Segíthet a relaxáció, a légzőgyakorlatok, jóga vagy akár egy esti séta is a feszültség oldásában.

Vitaminpótlás. A magnézium, B-vitaminok és a D-vitamin pótlása különösen hasznos lehet. A magnézium például segít megelőzni a görcsöket és a migrént, a D-vitamin pedig szabályozza az idegrendszeri működést és javítja a hangulatot.

Ha már itt a front – Hogyan kezeljük a tüneteket?

Fejfájás esetén próbáljunk meg pihenni, sötét, csendes környezetben relaxálni. A mentolos balzsam vagy enyhe nyomás a halántékon is segíthet.

A front miatti fejfájás enyhítésében a vény nélkül kapható általános fájdalomcsillapítók, például a paracetamol vagy az ibuprofén, általában hatékonyak, különösen enyhe vagy közepes erősségű tünetek esetén. A paracetamol elsősorban a fájdalomérzetet csökkenti, míg az ibuprofén gyulladáscsökkentő hatású is, így akkor lehet előnyösebb, ha a fejfájás mellett izomfeszülés vagy gyulladásos eredetű fájdalom is fennáll.

Vérnyomás-ingadozás esetén figyeljük a testünket. Ha alacsony, igyunk több folyadékot, feküdjünk le rövid időre. Ha magas, pihenjünk, kerüljük a kávét és a sós ételeket, és tartsuk be a gyógyszeres kezelést.

Ízületi panaszoknál segíthet a meleg borogatás, gyulladáscsökkentő krémek, illetve a könnyű átmozgatás.

Szédülés, fáradtság esetén fontos a gyakori friss levegő, egy kis mozgás, és az elegendő vízbevitel. A koffein mérsékelt mennyiségben segíthet, de ne vigyük túlzásba.

A fronthatások legtöbbször átmenetiek, de ha a tünetek rendszeresek, súlyosak vagy napokra elhúzódnak, akkor érdemes orvosi kivizsgálást kérni. A krónikus migrén, a magas vérnyomás, a visszatérő szédülés vagy ízületi fájdalom mögött ugyanis más, kezelést igénylő ok is állhat.

Egyre többen leszünk frontérzékenyek?

A klímaváltozás miatt a légköri változások egyre gyakoribbak és szélsőségesebbek lesznek. A gyors hőmérséklet-változások, viharos szelek és hirtelen frontátvonulások megterhelhetik a szervezetünket. Bár minden ember másként reagál, a jövőben a frontérzékenység nemcsak idősek, hanem fiatalabbak körében is gyakoribbá válhat – állítják a szakértők.

Ezért fontos, hogy megtanuljunk együtt élni ezekkel a természeti jelenségekkel, és aktívan tegyünk egészségünk megőrzéséért.

Nyitókép: Freepik

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!