Zöld energia ma és holnap – tárolás, technológiák és magyar lehetőségek
Napenergia, szélenergia, hidrogén, akkumulátorparkok – pár éve még tudományos-fantasztikus szavaknak hangzottak, ma viszont már a hétköznapi energetikai viták részei. De vajon valóban itt van a küszöbön a tisztán zöld energiára épülő jövő? És mihez kezdünk azzal az energiával, amit a napos vagy szeles órákban megtermelünk, de épp nincs rá szükség?
A Greenpod legfrissebb adása ezekre a kérdésekre keresi a választ Dr. Toldy Ottó energetikai szakértővel, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával.
Mi számít zöld energiának?
A megújuló energiaforrások – mint a nap, a szél, a biomassza vagy a víz – legfontosabb jellemzői, hogy korlátlanul újratermelődnek, szemben a fosszilis tüzelőanyagokkal, amelyek egyszer elfogynak. Bár pontosan megjósolni nem lehet, mikor érjük el az olaj, a földgáz vagy a szén kitermelési csúcsát, egy biztos: előbb-utóbb kifogyunk belőlük, és egyre drágább lesz hozzájuk jutni. Még maga a termelési csúcs sem következett be, de mindenképpen be fog – mondta a szakértő. Emellett a környezet- és egészségvédelmi szempontok is sürgetik az átállást. Egy fosszilis erőmű nemcsak szén-dioxidot, hanem egészségre közvetlenül veszélyes anyagokat is kibocsát, ami Dr. Toldy Ottó szerint legalább akkora, ha nem nagyobb probléma, mint a klímaváltozás.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a kutatás fejlődik, találnak újabb lelőhelyeket is és a fosszilis anyagok kitermelése is egyre jobb. Olyan új kőzetek is forrásként jöhetnek szóba, mint az olajhomok vagy a palaolaj, illetve a mélytengeri metánhidrátból földgázt lehet kinyerni, azaz bővül és fejlődik a fosszilis ipar is.
A megújulók és az árnyoldalaik
A nap- és szélerőművek előnye, hogy működés közben nem használnak üzemanyagot, így fenntartásuk gazdaságos és tiszta. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: például a napelemek gyártásához ritkaföldfémek szükségesek, amelyek korántsem megújuló forrásból származnak. A fejlesztések egyik iránya éppen ezért az, hogy új anyagokat találjanak a panelekhez és az energiatároló akkumulátorokhoz.
A másik hátránya a megújulóknak a ciklikusság és az időjárásfüggőség, amit ma még a legtöbbször gáztüzelésű erőművek bevonásával tudnak kiegyensúlyozni. Ez annyit jelent, hogy az azonnal bevethető gázerőművet „kapcsolják be” akkor, amikor épp nem süt a nap vagy nem súj a szél – magyarázta a szakértő.
Mi történik külföldön és itthon?
Az országok próbálják a megújuló forrásokat beilleszteni energiarendszereikbe. Németország példája különösen tanulságos: az atomerőművek bezárása mellett a szénerőművek is leálltak, így maradt a földgáz, mint átmeneti megoldás – gyakran orosz importból. Az egyensúlyt jelenleg a földgáz biztosítja, hiszen villámgyorsan képes alkalmazkodni az igényekhez, amire sem a vízerőművek, sem a nap- és szélerőművek nem képesek. Ez viszont komoly energiakitettséget eredményez.
Magyarországon dinamikus a megújulók növekedése: míg 2018-ban mindössze 340 megawattnyi naperőművi kapacitásunk volt, ma már 8000 megawatt áll rendelkezésre.
Ez több mint húszszoros bővülést jelent néhány év alatt, amit az energiarendszernek is le kell követnie. Éppen ezért épül három új földgáztüzelésű erőmű itthon, vizsgálják a szivattyús-tározós vízerőművek lehetőségét is, és bővítik az akkumulátoros tárolási kapacitást is.
A legnagyobb kihívás az energiatárolás. Ma a legtöbb akkumulátor legfeljebb négy órányi áramot képes elraktározni, miközben a napsütés és az energiafogyasztás ciklikussága sokkal hosszabb ideig tartó rugalmas tartalékot igényelne. A következő években Magyarország célja, hogy elérje az 1 gigawattos tárolói kapacitást, ami nagy előrelépést jelentene.
Magyar energiamix és kilátások
A jelenlegi magyar villamosenergia-mix már most 70 százalékban dekarbonizált, hiszen a megújulók és Paks együttesen ekkora arányt képviselnek.
A megújulók 25-26 százalékot adnak, az Paksi Atomerőmű pedig az áramtermelés felét.
A fűtésben még mindig a földgáz dominál, de itt is egyre nagyobb szerepet kap a geotermikus energia és a biomassza. A következő évtizedek nagy projektjei között szerepel Paks II., a Mátrai Erőmű modernizálása, valamint kisebb moduláris atomreaktorok telepítése is, amelyek nemcsak áramot, hanem távhőenergiát is biztosíthatnak.
Merre tartunk?
Az adásból kiderül, miért nem reális rövid távon a teljes zöld átállás, de azt is, hogy a fejlődés rendkívül gyors. Az elmúlt évek ugrásszerű naperőművi bővülése, az új tárolási technológiák fejlesztése és a magyar energiamix folyamatos tisztulása azt mutatja, hogy jó úton járunk – zárta a beszélgetést a szakértő.
A részletek – köztük az atomenergia jövőjéről, a földgáz szerepéről és a hazai lehetőségekről szóló beszélgetés – meghallgathatók a Greenpod legfrissebb adásában.
A Green.hu podcast adások Magyarország Kormánya támogatásával, a Városi Nyilvánosság Alapítvány megbízásából készültek.
