Biogáz: nem csodafegyver, de fontos a zöld átállásban

Május 24-én rendezték meg első alkalommal a Budapest Biogas Summitot, ahol 18 ország szakértői és több mint 100 vállalat képviselője gyűlt össze, hogy megvitassák a biogáz és biometán szerepét Európa energiaátmenetében.

A tanácskozás egyértelmű üzenete: a biogáz nem csupán energiaforrás – hanem gazdasági és stratégiai lehetőség is a zöld jövő felé vezető úton.

Biogáz: kicsi, zöld, de nem jelentéktelen

A biogáz és biometán egyre több országban kerül a figyelem középpontjába, mivel fenntartható, időjárásfüggetlen és már meglévő földgázhálózaton keresztül szállítható. Az első Budapest Biogas Summiton elhangzott, hogy

Magyarországon reálisan évi 255 millió köbméter biometán-termelés érhető el 2030-ra, ami meghaladja az aktuális nemzeti stratégiában szereplő célt.

Bár ez a mennyiség csupán a hazai gázigény 2-3 százalékát fedezi, az esemény előadói hangsúlyozták: a biometán nem csodafegyver, de fontos eszköz lehet az energiaválság és a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A kormány támogatja az ugrást: 40 milliárdos keret jön

Horváth Viktor energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár bejelentette, hogy új támogatási rendszer indul néhány héten belül, amely akár 60%-os intenzitású támogatást is biztosítana a biogáz- és biometánprojekteknek. Az új keretrendszer célja, hogy gyorsítsa a hazai termelés beindulását, és egyensúlyba hozza a gazdaságosság és a fenntarthatóság szempontjait.

A hazai biogáz-termelés jelenleg stagnál, a 2023-as energiatartalom csupán 4 petajoule, ami nem haladja meg a korábbi évek teljesítményét. Az új ösztönzők ezt a trendet kívánják megfordítani.

Mol: jönnek a zöldebb járművek

A biometán közlekedésben betöltött szerepéről Zsótér Csaba, a Mol alelnöke beszélt: bár a következő évtizedben továbbra is a belső égésű motorok dominálnak, ezek üzemanyaga fokozatosan zöldülni fog. A biometán keverékként egyre inkább helyet kap majd a hagyományos üzemanyagokban. Ez is mutatja, hogy a közlekedés dekarbonizációjára nincs egyetlen megoldás, de a biometán stabil és ígéretes eleme lehet a technológiai palettának.

A Mol biometán-beruházásokat már nemcsak Magyarországon, hanem Horvátországban is indított. A cél: a régió vezető biometán-termelő és -értékesítő szereplőjévé válni.

Európai kilátások: a potenciál hatalmas, de a tempó még lassú

Az Európai Biogáz Szövetség (EBA) becslése szerint 2040-re a biometán elérheti a 101 milliárd köbméteres termelést, ami az EU gázüzemanyag-szükségletének 80 százalékát is fedezheti. Ehhez azonban kutatás-fejlesztési támogatásokra, a keresleti oldal bővítésére, valamint az agrárszektorral való mélyebb együttműködésre van szükség.

Tom Howes, az Európai Bizottság tanácsadója is hangsúlyozta: minden ország hasonló kihívásokkal szembesül, így a megoldásokat is közösen érdemes keresni. Ezek közé tartozik az új alapanyagokra alapozott technológiák fejlesztése, valamint a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása.

Kelet-Közép-Európa térségében már jelentős előrelépések történtek:

Lengyelországban új törvénytervezet készül, amely 20 éves támogatási rendszert kínálhat a befektetőknek.
Románia biogáz-termelése 2025-re elérheti a 23 megawattot, és az uniós átlagnál gyorsabb növekedés várható.
Ukrajna mezőgazdasági területeire alapozva a teljes európai biometán-cél 20 százalékát is biztosíthatja 2035-re.

A régiós országok felismerik, hogy a biometán nem csupán környezetvédelmi, hanem energiafüggetlenségi és gazdaságfejlesztési lehetőség is.

Mezőgazdaság és energiaipar kéz a kézben

A konferencia egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a biogáz és a mezőgazdaság nem versenytársak, hanem egymás stratégiai partnerei. Bodnár Viktória, az IFUA Horváth és Társai ügyvezető partnere szerint a gazdáknak kulcsszerepük van az alapanyag-ellátásban. A mezőgazdasági melléktermékek – például trágyák, növényi maradványok – fenntartható forrást biztosítanak, így körforgásos gazdasági modellt lehet kiépíteni.

A Budapest Biogas Summit tanulsága egyértelmű: a biogáz és a biometán nem fogják egyedül megoldani az energiaátmenet kihívásait – de nélkülük nem lehet megoldani. Az ágazat fejlődéséhez állami ösztönzésre, kiszámítható szabályozásra, iparági összefogásra és technológiai innovációra van szükség.

A budapesti esemény megerősítette: a biometán egyre inkább nemzetközi prioritássá válik, és Kelet-Közép-Európa is aktív szereplőként lép színre a zöld energiapiacon. Ha a most elindított kezdeményezések lendületet kapnak, pár éven belül a biometán valóban az új zöld arannyá válhat.

Forrás: Világgazdaság
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/