Fókuszban a darazsak: melyik veszélyes és mit tegyünk csípés esetén?

Amikor a nyári hónapokban a szabadban tartózkodunk, szinte folyamatosan zümmögnek körülöttünk a különböző rovarok, köztük a szorgalmas méhekkel és a sokszor ellenségnek kikiáltott darazsakkal. Utánajártunk, hogyan különböztethetjük meg őket, mely fajok agresszívek, és mit tegyünk, ha csípés ér minket.

Nem mind darázs, ami csíkos

Sokan vannak, akik minden sárga-fekete zümmögő rovart darázsnak titulálnak, pedig számos rovarfaj visel hasonló köntöst. A méheket a darazsaktól viszonylag könnyű megkülönböztetni: a darazsak általában nagyobbak, testük hosszúkásabb és karcsúbb, a méhek inkább rövidek és kerekdedek, testük pedig szőrösebb. A méhek színe inkább világosbarna vagy fekete, a darazsak nagy részén pedig jól kivehető sárga-fekete csíkozás van.

A darazsakhoz igen hasonló kinézetű rovarok a zengőlegyek is, amelyek viszont nem rendelkeznek semmilyen szúrófegyverrel, ezért is van szükségük a veszélyesnek tűnő sárga-fekete álcára. Cserébe viszont kiváló beporzók, valamint a levéltetvek ellen is hatásos biofegyverek.

Nem minden darázs ellenség

A darazsak meglehetősen negatív megítélés alá esnek, pedig a fullánkosdarazsak mindössze egy százalékának köszönhető ez az előítélet. Hazánkban körülbelül 9000 darázsfaj él, melyek közül négy Vespula faj okozhat számunkra is igazán problémát: a kecskedarázs, a német darázs, a lódarázs és a nemrég megjelent ázsiai lódarázs. A kecskedarázs és a német darázs száll rá azonnal és erőszakosan a teraszon elfogyasztani kívánt ételre, és nemcsak a fészke közelében támad, hanem agresszívan reagál arra is, amikor nem szeretnénk vele megosztani az uzsonnánkat.

Ne hagyjunk kint ételt és italt, amelyek odavonzzák a darazsakat!
Fotó: Canva

A lódarázs már csak a mérete miatt sem túl bizalomgerjesztő, és a harapása is jóval nagyobb fájdalommal jár, mint a normál darazsaké. A fészke közelében rendkívül agresszív, és ha tömegesen szúrják meg az embert, abból könnyen végzetes baj lehet. A nemrég megjelent ázsiai lódarázs egy picivel kisebb és sötétebb, mint az őshonos lódarazsunk, és bár ránk emberekre nem jelent nagyobb veszélyt, a méhkolóniákra igencsak súlyos hatással lehet.

Kellemetlenkedni tudnak még a Polistes fajok közül a padlásdarázs és a déli papírdarázs is, ám ezek jóval kevésbé ingerlékenyek, és csak a fészkük zargatása közben (pl. belenyúlunk a postaládába, ahová a fészküket építették stb.) válnak agresszívvá, a kerti parti közben azonban nem szemtelenkednek az étel körül.

Vannak köztük védett fajok is

Bár kevés szó esik róla, a darazsak – a számunkra kellemetlenséget okozók is – nagyon fontos és hasznos beporzók, és léteznek olyan fajok is, amelyek emberre sosem támadnak, ám hatékonyan veszik fel a harcot bizonyos kártevőkkel: például a lódarázsra hasonlító óriás tőrösdarázs (természetvédelmi értéke 50.000 forint), amely a petéit előszeretettel helyezi a cserebogarak lárvájába.

Mit tegyünk, ha megcsípett egy darázs?

Ha nincs ismert allergiánk, akkor a legjobb minél hamarabb jegelni a csípés helyt, hogy megelőzzük és/vagy csökkentsük a gyulladást. Tehetünk rá ecetes borogatást is, ugyanis az ecet segít semlegesíteni a méreganyagokat, illetve egy fél hagymát is rányomhatunk a területre, mely szintén segít enyhíteni a tüneteket.

Amennyiben a duzzanat túlságosan nagyra nő vagy ha a nyakat, fejet érte a csípés, illetve egyszerre sok szúrás esetén mindenképpen forduljunk minél hamarabb orvoshoz!