Sipos Katalin: a klímaváltozásnak ellenálló Magyarországot kell építenünk
A WWF Magyarország eddigi igazgatója, Sipos Katalin biológus lesz az Élő Környezetért Felelős Minisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára.
A több évtizedes szakmai múlttal rendelkező szakember tudományos és szakmai alapokon újítja meg a hazai természetvédelmet. Hogy ehhez hogyan lehet hozzákezdeni, arról a WWF Mélyvíz podcastjában beszélgetett McMenemy Márkkal.
Különleges természeti adottságok között élünk
Olyan gyepek, erdők vannak Magyarországon, amilyen sehol máshol Európában, olyan fajok, melyek a világon máshol nem fordulna elő, csak itt. Ez egy elképesztő természeti tőke, ám mégsem része a nemzeti identitásnak – ezen szeretne változtatni Sipos Katalin.
A biológus korábban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyetteseként tevékenykedett, 2015 óta pedig a WWF Magyarország igazgatója. Eltökélt abban, hogy a konkrét cselekedetek és határozatok mellett az emberek szemléletét is formálja, hogy ne csak szemlélői, hanem részesei, támogatói is legyenek a változásnak.
A kormány feladata szerinte az, hogy forrásokat és lehetőségeket adjon mindehhez, például civil szervezeteknek, oktatási intézményeknek, önkormányzatoknak különféle programokra, szemléletformálásra.
Az aszálykérdés az elsődleges feladat
Sipos Katalin szerint az aszályprobléma mindenkit összeköt, nincs olyan, akit nem érint. Számos konkrét feladat van, elsősorban fel kell készülni a vízmegtartásra, hogy minden csepp vizet meg tudjunk őrizni. Abban az esetben, ha lesz eső, árvíz, azt legyen hova kiengedni, ehhez legyenek területek, legyenek együttműködő gazdák, önkormányzatok, akik erre fel vannak készülve.
Azonnali feladat például a földdel eltorlaszolt csatornák megtisztítása, de az egész vízvisszatartási téma egy hosszú évekig tartó összetett feladat.
Hogy nézzen ki Magyarország felszínborítása 2100-ban?
A szakember szerint alapvetően át kell gondolni Magyarország felszínborítását – azaz azt, hogy hol van szántóföld, erdő, gyep, stb. A jelenlegi forma ugyanis a klímaváltozást „ráengedve” azt eredményezi, hogy csúcson az aszály, jönnek a porviharok, villámárvizek, ez a tájkép jelenleg sérülékeny. Ezen úgy lehet segíteni, hogy „újrarajzoljuk” a térképet, átgondoljuk, hogy hol legyen szántó helyett gyep vagy erdő legyen.
Egy klímának ellenállóbb Magyarországot kell építeni, amiben a természet helyreállításának komoly szerepe van.
Mint mondta, ehhez a természetvédelemnek ki kell lépni abból, hogy csak a védett területekkel foglalkozzon, ehelyett a mezőgazdasággal erdőgazdálkodással, vízgazdálkodással mély párbeszéd és együttműködés szükséges.
Az erdők védelmében
Sipos Katalin a WWF szakembereként is szívén viselte az erdők sorsát. 2022-ben a tűzifa kormányrendelet kapcsán engedélyezett lett a védett területeken történő fakivágás, ami ellen azóta rengetegszer is felszólaltak, petícióztak, küzdöttek.
Most végre Gajdos László élő környezetért felelős miniszter azonnali moratóriumot hirdetett és megtiltotta a fairtásokat.
Ilyen, és ehhez hasonló drasztikus és szükséges lépésekre lehet még számítani a mocsaras területek, a gyepek, a vizes élőhelyek és a vízmegtartás témakörében is.
Hozzátette, az ökológiai szemléletű államtitkárság alá fog bekerülni az erdőgazdálkodás, amitől sokan tartanak. A védett erdők kivágása miatt nagyon rossz a megítélése az erdészeti szektornak, de ott is sok jó szakember van és Sipos Katalin szerint belülről kellene megújulni a szektornak.
Konkrétumokat említve, folyamatos erdőkép melletti gazdálkodásra van szükség és olyan területekre, ahonnan örök időkre kitiltottuk a fairtást. A klímaváltozást is figyelembe kell venni mindehhez mert az az erdőre is hatással van, hiszen az erdős sztyepp ökoszisztémából egyre inkább a sztyepp felé haladunk és az sem kizárt, hogy emiatt erdőterületeket kell feladni.
A természetközeli élőhelyek a megmentőink
Sipos Katalin célja, hogy ha 50 év múlva valaki felül a vonatra, bármelyik irányba induljon is el, lásson erdőt, gyepet mocsarat, és akár az ország területének 25-30 százaléka legyen valamilyen természetközeli élőhely. Jelenleg ez 12-15 százalék körül van. Mindez egy klímának ellenálló Magyarországot hozna létre. Rövidtávon pedig az a legfontosabb, hogy minden értékes, még meglévő élőhelyet meg tudjunk őrizni, álljon le a pusztítás.
A WWF Mélyvíz podcast teljes beszélgetése itt nézhető meg:
Nyitókép: Gajdos László Facebook oldala
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
