Veszélyben a szentjánosbogarak – a klímaváltozás megöli a pici világító rovarokat
Sokunkat ámulatba ejthette már, amikor találkozott a természet egyik legcsodásabb látványával, nyári estéken a kert végében, vagy a patakparton felvillanó apró, zöldes fényekkel, azaz a szentjánosbogarakkal. Szakemberek szerint azonban egyre ritkábban találkozhatunk velük.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és több rovarász szerint az utóbbi években a hazai állományuk érezhetően megfogyatkozott. A fő okok ugyanazok, mint világszerte: az élőhelyek eltűnése, a fényszennyezés, valamint a rovarirtó szerek használata.
Hol találkozhatunk velük Magyarországon?
Itthon két faj a legismertebb: a nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca) és a kis szentjánosbogár (Luciola mingrelica). Június végétől július közepéig a legaktívabbak, főleg meleg, párás estéken.
Legnagyobb számban az alábbi területeken figyelhetők meg:
Pilis és Visegrádi-hegység – patakvölgyek, erdőszegélyek
Gerecse és Vértes – nedves rétek, ligeterdők
Balaton-felvidék és Kis-Balaton – nádasok, lápos területek
Őrség – kaszálórétek, patakpartok
Budai-hegyek – kertes övezetek, természetközeli parkok
A városi kertekben is megjelenhetnek ezek a biolumineszcens rovarok, ha a környezet nem túl száraz, és nincs túl sok éjszakai világítás.
Miért fogynak el a szentjánosbogarak?
Az MME rovarvédelmi munkacsoportja szerint a hazai állománycsökkenés fő okai:
Fényszennyezés – a kerti lámpák, utcai világítás megzavarja a párkereső jeleiket.
Rovarirtó szerek – közvetlenül károsíthatják a bogarakat és zsákmányállataikat.
Élőhelyek eltűnése – a kaszálórétek beépítése, patakpartok átalakítása, túlzott avargyűjtés.
Klímaváltozás – a hosszabb aszályok és szélsőséges időjárás csökkentik a szaporodási sikerüket.
Dr. Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum bogárszakértője szerint: „A szentjánosbogarak éjszakai életmódja miatt különösen érzékenyek a mesterséges fényre. Ha a hímek és nőstények nem találnak egymásra, a következő generáció már kisebb létszámban születik.”
A szakemberek szerint néhány egyszerű lépéssel bárki hozzájárulhat a védelmükhöz:
Éjszaka kapcsoljuk le a kerti fényeket, vagy használjunk mozgásérzékelős lámpát.
Ne használjunk kémiai rovarirtó szereket.
Hagyjuk magasra nőni a fű egy részét a kertben.
Ne gereblyézzük össze teljesen az avart, mert a bogarak bábjai gyakran a levelek között fejlődnek.
Szintén a megfigyelést segítik a szentjánosbogár-séták, melyeket minden évben szerveznek (pl. az Alcsúti Arborétumban és a Kis-Balatonon), ahol vezetett túrán lehet megfigyelni a rajzást. Ezek a programok nemcsak látványosak, hanem felhívják a figyelmet a faj védelmének fontosságára is.
Egyes természetvédelmi területeken kísérleti jelleggel csökkentik a fényszennyezést, hogy a bogarak zavartalanul szaporodhassanak. A szakemberek bíznak benne, hogy a lakosság körében is terjed a „sötét égbolt” szemlélet, ami nemcsak a szentjánosbogaraknak, de sok más éjjeli állatnak is kedvez.
Bár a csökkenő állomány aggasztó, a magyar szakértők szerint még van remény: ha a kritikus élőhelyeket megőrizzük, és csökkentjük az emberi zavarás mértékét, a szentjánosbogarak képesek regenerálódni.
Nyitókép: Unsplash
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
