Hulladékból erőforrás – a Pannon Egyetem a biohulladék új jövőjéért (x)

A konyhában kidobott kenyérvégek, a zöldséghámozáskor keletkező héjak vagy éppen a kerti nyesedék – mind biohulladék, amely elsőre jelentéktelennek tűnik, valójában azonban globális kihívást jelent. Az ENSZ adatai szerint évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra szánt élelmiszer kerül a kukába világszerte.

Ez nemcsak pazarlás, hanem óriási környezeti teher is: a települési hulladéklerakók a világ harmadik legnagyobb emberi eredetű metánkibocsátási forrásai.

Magyarországon egy ember évente átlagosan 62 kilogramm élelmiszerhulladékot termel. Ennek több mint 40%-a elkerülhető lenne tudatosabb vásárlással, megfelelő tárolással és maradékhasznosítással. Országos szinten ez 247 ezer tonna feleslegesen kidobott ételt jelent – miközben mindannyian a dráguló élelmiszerárakra panaszkodunk.

Miért baj, ha a biohulladék a kukában végzi?

„A biohulladék lerakása olyan, mintha az ablakon dobnánk ki az energiát és a tápanyagot. Ezt a veszteséget kell megállítanunk” – mondja Dr. Kurdi Róbert, a Pannon Egyetem Hulladékgazdálkodási Kompetencia Központjának vezetője.

Sokan úgy gondolják, a biohulladék „ártalmatlan”, hiszen lebomlik. Csakhogy ha a lerakóban, oxigénszegény környezetben bomlik le, nagy mennyiségű metán szabadul fel – ez a gáz 25-ször erősebb üvegházhatású, mint a szén-dioxid. Ráadásul értékes tápanyagok vesznek kárba, amelyek visszajuttathatók lennének a talajba vagy energiává alakíthatók.

Az Európai Unió ezért írta elő, hogy 2024-től minden tagállamban kötelező a biohulladék elkülönített gyűjtése. Magyarországon már több városban elindult a rendszer, de a valódi sikerhez szemléletváltásra és korszerű technológiákra is szükség van.

A Pannon Egyetem válasza: tudásból jövő

A veszprémi Pannon Egyetem évek óta élen jár a biohulladék kezelésének kutatásában és fejlesztésében. Hulladékgazdálkodási Kompetencia Központjuk a megelőzéstől a hasznosításig átfogóan foglalkozik a problémával. Céljuk, hogy a hulladék ne teher, hanem érték legyen és ehhez számos eszközt alkalmaznak:

Komposztálás és biogáz-termelés – A kutatók vizsgálják, hogyan lehet a háztartási és ipari élelmiszer-hulladékból minőségi komposztot előállítani, amely gazdagítja a talajt. Emellett biogázüzemek számára fejlesztenek technológiákat, amelyekből
energia és trágyaként hasznosítható melléktermék keletkezik.

Új gyűjtési rendszerek – Adatvezérelt logisztikai modellekkel segítik a településeket abban, hogyan szervezzék hatékonyan a biohulladék begyűjtését, hogy minél kevesebb erőforrás menjen kárba.

Szemléletformálás – Az egyetem nemcsak laboratóriumban dolgozik: oktatási programokkal, lakossági kutatásokkal is igyekszik csökkenteni a pazarlást, hiszen a megelőzés a legfontosabb lépés.

Egyedülálló lehetőségek

A Pannon Egyetem abban különleges, hogy ipari léptékű berendezésekkel képes valós hulladékáramokat vizsgálni, és teljes technológiai sorokat modellezni. Interdiszciplináris szemléletük ötvözi a mérnöki, környezettudományi és társadalomtudományi tudást – így a kutatások nem maradnak meg elméleti síkon, hanem piacképes, gyakorlati megoldások születnek.

Kutatási területeik lefedik a teljes hulladékgazdálkodási piramist: a megelőzéstől a biológiai kezeléseken át egészen az energiatermelésig és a talajremediációig.

Cselekedni most kell

A biohulladék problémája valójában lehetőség. Ha szelektíven gyűjtjük, komposztáljuk vagy biogázzá alakítjuk, nemcsak a környezetet védjük, hanem hozzájárulunk a gazdaság körforgásossá tételéhez is. A Pannon Egyetem kutatásai azt üzenik: a hulladék nem a történet vége, hanem egy új kezdet. Rajtunk múlik, hogy a konyhában kidobott maradék teherként a lerakóban
végzi, vagy erőforrássá válik, amely tisztább, fenntarthatóbb jövőt teremt mindannyiunk számára.

„A küldetésünk egyszerű: a hulladékból értéket teremteni – energiát, nyersanyagot, tudást” – összegzi a Pannon Egyetem vezető kutatója, Dr. Kurdi Róbert.

A cikk a Pannon Egyetem megbízásából készült.