Mit jelent vajon a fenntarthatóság a mindennapokban?

Sokszor hisszük, hogy a fenntarthatóság és a környezettudatosság egyszerűbb, könnyen meghozható döntések sorából áll. Az igazság azonban az, hogy ezek a döntések gyakran nagyon kemény kihívások elé állítanak minket, és nemritkán rendkívül nehéznek bizonyulnak. Ám a megszokott rutinok átalakítása viszont könnyebb lehet, ha apró lépésekkel kezdünk.

Nézzük csak a fenntarthatóság és a zöld-szemlélet valódi jelentését. Itt szerintem kiváltképp lényeges felismerni, hogy ezek a fogalmak nem pusztán valamilyen lángoló, virtuálisan létező elveket jelentenek. A koruknál fogva is lelkesebb fiatalok, hajlamosak úgy gondolkodni, hogy a fenntarthatóság egy sor könnyen meghozható döntésből áll, azonban a valóságban ezek kifejezetten nehezek!

Érdemes szemezgetni például az ENSZ nagy, 17 területet felsoroló, már egy korábbi cikkben is említett fenntarthatósági listájából (SDG, azaz Sustainable Development Goals), és rögtön látható, hogy milyen óriási is az előttünk, mint emberiség előtt tornyosuló kihívás-halmaz.

Mi a fenntarthatóság igazi értelmezése?

A fenntarthatóság valódi értelmezése nem egy puszta elv, hanem súlyos mindennapi „kényelmi áldozatok” meghozatalát igényli, kiváltképpen az egyének szintjén.

Társadalmi szinten gyakran könnyűnek tűnik célokat kitűzni, hangzatos bejelentéseket tenni, de amikor a saját életünk, vagy egy kisvállalkozás, esetleg egy nagyobb vállalat mindennapi döntései kerülnek előtérbe, sok esetben inkább a kényelmet választjuk. 

Ettől nem leszünk rossz emberek, nem kötelező maró lelkifurdalást érezni, mert ez természetes, hiszen a kényelem egy alapvető emberi igény.

Azonban

ha komolyan vesszük a fenntarthatóságot, gyakran szembesülünk azzal, hogy ez lemondásokkal jár. A mindennapokban megszokott rutinok és beidegződések megváltoztatása azonban könnyebb lehet, ha apró, egészen kis lépésekkel indulunk el az úton.

Lépjünk meg apró, konkrét lépéseket!

Célszerű tehát kezdetben igen apró lépéseket megtenni ezen az úton. Ebben segíthetnek akár a green.hu cikkei, írásai és tippjei. Fontos lehet a múltbéli bölcsességek, például a nagyszüleink és dédszüleink józan “paraszti esze”. Gondoljunk csak bele, mennyi felesleges csomagolást dobunk ki naponta. Ezek szelektív gyűjtése már önmagában is lépés a környezetvédelem felé, de még többet tehetünk, ha eleve elkerüljük a felesleges, haszontalan dolgok vásárlását.

A tárgyak felesleges halmozása – mit teszünk ellene?

Környezetünk tele van felesleges tárgyakkal, amelyek gyakran csak rövid ideig okoznak örömet. Ez különösen akkor válik nyilvánvalóvá, amikor költözünk, vagy ha egy hozzátartozónk, ismerősünk eltávozik közülünk. Ilyenkor jól láthatjuk, mennyi felesleges tárgy halmozódott fel az évek során.

A modern élethez nyilván számos darab, sokféle dolog szükséges, de fontos megfontolni, amikor neten rendelünk valami igazán akciós apróságot, vagy a boltban a kosárba dobunk valamit, hogy valóban szükségünk van-e az adott tárgyra. Tegyük fel, hogy igen, de akkor kérdezzük meg azt is: most azonnal kell-e, illetve szükséges-e az adott dologból vadonatújat vásárolni. Ugyanez vonatkozik az élelmiszerekre is: vajon tényleg szükségünk van nap, mint nap annyi élelmiszerre, amennyit megvásárolunk? (E témában érdemes az élelmiszerpazarlás kapcsán írt cikkünket elolvasni!)

Takarékosság versus a kényelem rabsága a fenntarthatóság tükrében

A múlt generációk, mint

a nagyszüleink és dédszüleink, nem igazán ismerték olyan módon elkülönülten a takarékosság fogalmát, mint ahogyan azt ma használjuk. Miért is nem? Egyszerűen, mert az életük része volt.

Ez a fajta takarékosság ma is jellemző lehet egy farmra vagy egy vidéki háztáji gazdaságra. Ha ezt a szemléletet részben be tudnánk építeni a mindennapjainkba, már sokat tehetünk a környezetünkért.

A modern életforma azonban kényelmes és rabul ejt bennünket, nehéz kimaradni belőle. Több utazással jár, mint a régebbi életformák. Utazunk munkába, iskolába, edzésre, és így tovább. Első lépésként próbáljuk meg mondjuk elkerülni, vagy lagalább némileg leredukálni az úgymond felesleges utazásokat. Ha lehetséges, intézzük ügyeinket telefonon vagy interneten, ahogy a Covid járvány idején is kénytelenek voltunk megtenni. Ha utaznunk kell, válasszuk a közösségi közlekedést, a kerékpározást, az elektromos rollert, vagy akár a gyaloglást, amelyek mind kisebb karbonlábnyomot eredményeznek. Vagy

ha már autóba ülünk, intézzünk el egy irányban, egy ütemben több dolgot. Még üzemanyag is kevesebb fogy és időt is spórolunk, nem csak pénzt.

Összességében sok témát érintettünk, de a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Fontos, hogy odafigyeljünk magunkra, szüleinkre, gyermekeinkre, barátainkra és végezzünk el egy egyszerű gyakorlatot.

Néhány napon át, minden este gondoljuk át fél-egy percben, hogy aznap mit tettünk azért, hogy a saját életünk, vagy akár a bolygónk élhetőbb és fenntarthatóbb legyen.

Ezt elsősorban magánemberként vagy akár munkavállalóként tehetjük meg, bár nyilván az üzleti és politikai döntéshozóknak nagyobb szerepük van ebben. De, mint tudjuk a döntéshozók is elsősorban emberek, és csak másodsorban stratégiaalkotók. Ám ne feledjük:

mi magunk vagyunk igazán szükségesek a változáshoz, sőt egy emberként kell ezt elkezdenünk, nem foghatunk mindent a cégekre, szervezetekre vagy akár a politikai döntéshozókra.

Ha felelősek vagyunk a környezetért az sok esetben jobb érzést is jelent, így némiképp mentális egészségünket is segíti. Különösen, ha ennek révén feléled bennünk a vágy arra, hogy igyekezzünk mondjuk a korábbinál több időt tölteni a szabadban, a természetben.

Nyitókép: Unsplash

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!