Nagy a baj? Kiszáradt a Fátyol-vízesés és a Szalajka-patak

Szalajka
A száraz ősz miatt teljesen kiszáradt Szilvásváradon a Szalajka-patak felső szakasza, vele együtt a Felső-tó és a Fátyol-vízesés is – számolt be egy videóval a Tiszafüred időjárás Facebook-oldal.

A november 1-jén készült videón és fotókon jól látszik, hogy a Szalajka-patak felső része teljesen kiszáradt, ahogyan a Fátyol-vízesés, a Felső-tó és a kiszáradt patakmedre is látható: ahol víz szokott folyni, most csak száraz falevelek vannak.

Utánajártunk, ez mit is jelent valójában

A Szalajka-patak karsztforrásokból táplálkozik, vagyis a víz a Bükk hegység kőzetrétegei között gyűlik össze és onnan tör a felszínre. A vízhozam így erősen függ a csapadék mennyiségétől és a karsztvízszinttől. Ha tartósan száraz időszak van – mint idén ősszel is –, a források vízhozama drasztikusan lecsökkenhet, sőt időlegesen meg is szűnhet.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság korábbi tájékoztatása szerint ez több alkalommal előfordult már az elmúlt évtizedekben: legutóbb 2022-ben és 2012-ben is kiszáradt a Fátyol-vízesés, és jellemzően egy nagyobb esőzés vagy hóolvadás után újra megtelik vízzel és visszaáll az eredeti rend.

A folyamat tehát valahol a természet rendje, nem a patak vagy a vízesés „eltűnése”.

Ugyanakkor az egyre gyakoribb aszályos időszakok arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás miatt a vízháztartás egyre szélsőségesebbé válik – a korábbi években hetekig tartó kiszáradások most hónapokig is elhúzódhatnak.

Mi lesz az élővilággal?

Arról se feledkezzünk meg, hogy a Szalajka-patak és a Fátyol-vízesés nemcsak kirándulóhely, hanem fontos élőhely is egyben.

Amikor a Szalajka-patak időszakosan kiszárad, a benne élő halak és más vízi szervezetek részben a mélyebb, vizet még tartó szakaszokra húzódnak vissza, például a patak alsóbb, forrás alatti részeire vagy a mélyebb mederüregekbe.

A teljesen kiszáradó felső szakaszokon viszont a legtöbb élőlény elpusztul, vagy átmenetileg eltűnik.

A természet azonban erre is fel van készülve: a források és állandóbb vízfolyások újraéledésekor a patak magától benépesül – a visszatérő vízszinttel együtt a halak, rákok, rovarlárvák és csigák is visszatelepülnek, részben a közeli állandó vizekből, részben a karsztvízzel érkező peték és lárvák révén. A biológusok szerint ez a természetes „megújulási ciklus” része: bár rövid távon drasztikusnak tűnik, hosszabb távon a karsztforrások ökológiai rendszere képes regenerálódni, amint újra megjelenik a víz.

Szakértők szerint a Fátyol-vízesés akkor tér vissza ismét a megszokott képében, ha a tél és a tavasz csapadékos lesz, és a karsztvízszint újra feltöltődik – ez akár már néhány hét alatt bekövetkezhet.

Forrás: Index, Bükki Nemzeti Park
Nyitókép: Tiszafüred Időjárás Facebook

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó