Betegséget okozhatnak a szürke téli napok – 4 megoldás fényhiány ellen

fényhiány
Téli hónapokban mindannyian megtapasztaljuk azt a furcsa, szürkés bénultságot, amikor a Nap látszólag hetekre kivesz szabadságot. Most mondjuk nem csak látszólag, ugyanis a telefon időjárás előrejelzőjén nyoma sincs a kis napocska ikonnak.

A reggel ilyenkor délutánnak tűnik, a délután pedig kora estének, és közben az ember azon kapja magát, hogy a kanapéra ragad, a kedve lejjebb csúszik, és még a kedvenc kávéja sem segít. Nem képzelődik: a fényhiány valódi fiziológiai és pszichés hatással bír. A kérdés csupán az, hogyan lehet átvészelni a természetes fény „téli hiánycikké” válását úgy, hogy közben a hangulat és az egészség is megmaradjon?

A fényhiány tudományos háttere

A fényhiány hatása nem új keletű felfedezés. A kutatók már évtizedek óta vizsgálják, mi történik akkor, amikor az emberi szervezet kevesebb természetes fényhez jut. A helyzet középpontjában két hormon áll: a melatonin és a szerotonin.

  • Melatonin: A „sötétség hormonja”, amely segít az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában. Túlzott fényhiány esetén túl sok termelődik, így az ember napközben is álmosabb, lassabb, nehezebben fókuszál.
  • Szerotonin: A hangulatszabályozás szupersztárja. Kevés fény → kevesebb szerotonin → csökkenő jókedv, növekvő ingerlékenység.

A jelenség extrémebb formája a szezonális affektív zavar (SAD), amely egy valódi, diagnosztizálható állapot. Fáradékonyság, kedvetlenség, aluszékonyság, fokozott szénhidrátéhség: mind-mind a fényhiány hatására alakulhat ki. A jó hír: nem kell mindezt tétlenül tűrni.

Van mit tenni a fényhiány ellen

A tudomány ma már egészen jól érti, hogyan lehet kijátszani a téli homályt és pótolni (az amúgy pótolhatatlan) napfényt.

1. Fényterápia – a mesterséges napfény

A fényterápiás lámpák 10 000 lux fényerősséggel világítanak, ami elég ahhoz, hogy „becsapja” az agyat: úgy érzékelje, mintha napsütés érte volna. Kutatások szerint napi 20–30 perc használat 1–2 héten belül jelentősen csökkentheti a hangulati mélypontokat, javítja az energiaszintet, és normalizálja a cirkadián ritmust.

2. D-vitamin: a téli hiányzó láncszem

Mivel télen kevesebb fény éri a bőrt, a szervezet jóval kevesebb D-vitamint állít elő. A D-vitamin az immunrendszer mellett a hangulatszabályozásban is szerepet játszik, és szoros kapcsolatot kimutattak a D-vitamin-hiány és a téli levertség között. Az orvosi ajánlások gyakran napi pótlást javasolnak, különösen novembertől márciusig.

3. Mozgás – a belső fényforrás

Már napi 20–30 perc mérsékelt mozgás – séta, otthoni torna, könnyű futás – bizonyítottan növeli a szerotoninszintet és csökkenti a stresszt. Ráadásul a mozgás erősíti a cirkadián ritmust, így segíti az alvás minőségét is.

4. Pszichés eszköztár

A mindfulness és légzőgyakorlatok javítják a hangulatszabályozást és csökkentik a szorongást. Fontos a stabil napirend a fényhiány okozta hormonális ingadozások ellensúlyozója. Valamint élénkítsük fel ilyenkor társas kapcsolatokat: már heti néhány beszélgetés (főleg személyesen) jelentősen mérsékli a téli fásultságot.

A jövő pedig még érdekesebb lehet: kutatások vizsgálják a cirkadián ritmushoz igazított LED-világítást, az otthoni intelligens fényprofilokat, valamint a „virtuális napfénytereket”, amelyek célja, hogy beltéren is valósághűen szimulálják a természetes fény változását.

A fényhiány tehát nem csupán kellemetlenség, hanem valós, biológiai és pszichés folyamatokat módosító tényező. Valamint pedig érdemes tenni addig, amíg a Nap újra előbújik a téli felhők mögül.

Fotó: Freepik

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó