Szigorúbb a környezeti bűnözés európai büntetése

Jóval szigorúbb lett a környezeti bűnözés európai büntetése. E szerint a bűncselekményekért akár 10 év börtönbüntetés is kiszabható. A lényeg, hogy akár a vállalatvezetőket is felelősségre lehet vonni a vállalati szabálysértések miatt.

„Itt az ideje, hogy uniós szinten küzdjünk a határokon átnyúló környezeti bűnözés ellen, összehangolt és visszatartó erejű szankciókkal, hogy megelőzzük az új környezeti bűncselekményeket. E megállapodás értelmében a szennyezők fizetni fognak” – mondta el a döntés kapcsán Antonius Manders parlamenti képviselő.

Az EU 27 tagállamára alkalmazandó jogszabály elsősorban az olyan bűncselekményekre irányul, mint a vízkészletek illegális kimerítése, a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok súlyos megsértése, a hajók által okozott szennyezés, valamint az ökoszisztémák pusztulása nagy kiterjedésű erdőtüzek vagy a levegő, a víz és a talaj széles körű szennyezése következtében. Manders elmondta azt is, hogy az új jogszabály, amely új lapot nyit – és amely egy 2008-as uniós irányelvet aktualizál -, a szennyezésért felelős vállalat vezető pozíciójában lévő személyeket éppúgy felelősségre vonhatja, mint magát a vállalatot.

Akár 8-10 év börtön is járhat a környezeti bűnözés elkövetőinek

A magánszemélyek és a vállalatok képviselői által elkövetett környezetvédelmi bűncselekmények akár nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők lesznek, attól függően, hogy a kár mennyire tartós, súlyos vagy visszafordítható. A személy halálát okozó bűncselekményekért akár 10 évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Továbbá az elkövetők kötelesek lesznek hozzájárulni a károsodott környezet helyreállításához és kártérítést fizetni.

A vállalatok esetében a bírságok elérhetik a világméretű éves forgalmuk 5%-át, vagy akár 40 millió eurót (mai árfolyamon 15,7 milliárd forint) is. Az új irányelvet 499 igen szavazattal, 100 nem ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el. A szabály napokon belül, az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba.

A tagállamoknak két évük lesz arra, hogy a szabályokat beépítsék nemzeti jogrendszerükbe.

Marie Toussaint, a strasbourgi székhelyű parlament zöldpárti képviselője nyilatkozatában úgy vélte, hogy az EU a világ egyik legambiciózusabb jogszabályát fogadta el a környezeti bűnözés elleni küzdelem érdekében, de az nem megy elég messzire.

„Sajnálatos, hogy a Tanácsnak csupán fix összegű adót sikerül bevezetnie a vállalatok számára, ahelyett, hogy az árbevételen alapuló arányos összeget vezetne be. Ez abszurd helyzetekhez vezet, amelyek nem veszik figyelembe a vállalatok pénzügyi helyzetét” – vont konklúziót Marie Toussaint.

A környezeti bűnözés a negyedik legnagyobb bűncselekmény

Az Interpol és az ENSZ Környezetvédelmi Programjának becslése szerint a környezeti bűnözés a negyedik legnagyobb bűncselekmény a világon, és évente 5-7%-kal növekszik. Ez a növekedés, valamint a környezeti bűnözés szervezett, transznacionális jellege megköveteli, hogy a közigazgatási, bűnüldöző és igazságügyi hatóságok mind nemzeti, mind nemzetközi szinten összehangolt megközelítést alkalmazzanak.

A jelentés összefoglalja a 2014 és 2018 közötti ötéves időszak alatt az Eurojust elé utalt közel 60, határokon átnyúló környezeti bűncselekmény, illetve ügy során szerzett tapasztalatokat.

A jelentés tömör áttekintést nyújt az ilyen ügyekben felmerülő jogi és operatív kihívásokról. Rávilágít a legjobb gyakorlatokra, amelyek segítik a nemzeti hatóságokat e kihívások leküzdésében, a bizalom kiépítésében, az Európai Unión belüli és az EU-n kívüli országokkal való fenntartható együttműködés kialakításában, a nyomozás során a hatékonyság biztosításában és a sikeres vádemelésben.

– A környezeti bűnözés gyorsan terjed, és nemcsak a vadon élő állatok és növények élőhelyeit és populációit veszélyezteti, hanem egész ökoszisztémákat, lakókörnyezeteket és pénzügyi rendszereket is. Ezek a bűncselekmények nagyon magas nyereséget termelhetnek, viszonylag alacsony a felderítésük kockázata, és gyakran az EU belső és külső határain átnyúló, szervezett bűnözői csoportok követik el őket.

– A környezeti bűnözés terjedése — összetett, transznacionális jellegével együtt — integrált és összehangolt megközelítést tesz szükségessé a nemzeti szintű közigazgatási, bűnüldöző és igazságügyi hatóságoktól a nemzetközi szintű, határokon átnyúló együttműködésig.

– Ilyen körülmények között dicséretes és üdvözlendő, hogy az Európai Bizottság elfogadta az európai zöld megállapodást, az új ütemtervet, amely az EU gazdaságának a társadalom valamennyi ágazatában történő fenntarthatóvá alakítására irányul.

– Az Eurojust, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége képes összehangolt módon maximalizálni a nemzeti hatóságok nyomozati erőfeszítéseit annak érdekében, hogy biztosítsa a környezeti bűncselekmények határokon átnyúló nyomozásának és büntetőeljárás alá vonásának hatékonyságát.

– Ebben az ügyekről szóló jelentésben az Eurojust tömör és naprakész áttekintést nyújt az ügynökséghez 2014 és 2018 között benyújtott közel 60, határokon átnyúló környezeti bűnözéssel kapcsolatos ügyből eredő jogi és operatív kihívásokról.

– A jelentés kiemeli azokat a bevált jó gyakorlatokat (best practice-eket), amelyek lehetővé tették a nemzeti hatóságok számára a bizalom felépítését, a környezeti bűnözéssel kapcsolatos nyomozások hatékonyságának és sikeres büntetőeljárás alá vonásának biztosítását, valamint a fenntartható együttműködés kialakítását nemcsak az Európai Unión belül, hanem a nem uniós országokkal is. Az anyag számos példán keresztül illusztrálja, hogy az érintett országok hogyan jutottak közös álláspontra a jogi fogalmakat illetően, hogyan cseréltek információkat, hogyan vontak be minden, a fellépéshez szükséges szereplőt, hogyan dolgoztak ki közös stratégiát, és hogyan sikerült együtt eredményeket elérniük.

Melyek a környezeti bűnözés nyomozás és eljárás alá vonás fő kihívásai?

A jelentés feltérképezi a környezeti bűncselekmények nyomozásával és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos fő kihívásokat is, és ajánlásokat fogalmaz meg a hatékony és időben történő, határokon átnyúló együttműködés lehetséges előnyeinek jobb kihasználása érdekében, az alábbiakban felsoroltak szerint.

1. A környezeti bűnözéssel kapcsolatos ügyekben folytatott hatékony nemzetközi együttműködés előfeltételeként nemzeti szinten hatékony multidiszciplináris együttműködésre van szükség az illetékes közigazgatási, bűnüldöző és igazságügyi hatóságok között.

2. A környezeti bűnözést, mint a szervezett bűnözés egyik formáját el kell ismerni. Ez lehetővé teszi a nyomozati eszközök és erőforrások szélesebb körének igénybevételét, és megnyitja a lehetőséget a határokon átnyúló nyomozás megindítására.

3. Fontos, hogy a pénzügyi nyomozások lefolytatására és a környezeti bűncselekményekből származó haszon visszaszerzésére az eddiginél szisztematikusabb módon kerüljön sor az ilyen típusú bűnözés pénzügyi ösztönzőinek felszámolása érdekében.

4. Az Eurojust korai bevonása lehetővé teszi a hatékony nemzetközi együttműködést, a nyomozások kezdetétől történő koordinációt, a hatékony információcserét és a közös stratégiák kidolgozását.

5. A környezetvédelmi büntetőjog kulcsfontosságú fogalmait tovább kell harmonizálni és következetesebben kell értelmezni az európai uniós tagállamokban. A környezeti bűnözésre vonatkozó szankcióknak is egységesebbnek és még inkább visszatartó erejűnek kell lenniük.

Összefoglalva

Ez a jelentés tehát rávilágít a legjobb gyakorlatokra, amelyek segítik a nemzeti hatóságokat e kihívások leküzdésében, a bizalom kiépítésében, az Európai Unión belüli és az EU-n kívüli országokkal való fenntartható együttműködés kialakításában, a nyomozás során a hatékonyság biztosításában és a sikeres vádemelésben.