Ezek a fahéj áldásos hatásai, már ha a minősége jó

A fahéj évszázadok óta a konyhák és a népi gyógyászat kedvence. Nemcsak finom, meleg aromát ad a süteményeknek, teáknak, de sokan remélik tőle a vércukor szabályozását, a koleszterin javítását vagy a gyulladások csökkentését. A tudomány is vizsgálta már alaposan, de nem mindegy, milyen fajtát használ az ember – mert itt jön a minőség kérdése.

Mi a két fő fahéj típus?

A leggyakoribb két típus a cassia (kínai fahéj) és a ceyloni (vagy igazi, Cinnamomum verum).

A boltokban szinte mindig cassia van, mert olcsóbb, erősebb ízű, sötétebb. A ceyloni világosabb, lágyabb, citrusosabb, de sajnos drágább és nálunk nehezebben elérhető.

A fahéj orvosilag egyik leginkább kutatott hatása a vércukorszintre történő jótékony hatása.

Orvosi, tudományos tesztek szerint napi 1-6 g fahéj kis mértékben csökkentheti az éhomi vércukrot, ám természetesen nem helyettesíti a cukorgyógyszert vagy a szénhidrát szegény diétát!

Ezen túl a fahéj javítja az inzulinérzékenységet, és egyes esetekben a három havi cukorszintet, azaz a vérképben HbA1c-nek nevezett értéket is kicsit lenyomja. (Az ilyen vérvételt külön kell kérni az orvostól, nincsen benne az alap laborleletben!)

Mely cukorbetegség típus esetén lehet jó kiegészítő a fahéj?

Különösen 2-es típusú cukorbetegeknél vagy prediabéteszeseknél mutatható ki hatás – például szénhidrátos étel mellé szórva tompítja a vércukor-ugrást. A hatás dózisfüggő, 1-2 g/nap már érezhető lehet, de ahogy említettük, önmagában egyáltalán nem csodaszer, nem helyettesíti a gyógyszert vagy az életmódváltást. Érdemi hatása pedig orvosilag is inkább az enyhébb esetekben kimutatható.

A fahéj a vérzsírokat is csökkentheti

A vérzsírokra is jó hatással van: csökkenti a trigliceridet, az LDL-t (rossz koleszterin), kicsit emeli a HDL-t (jó koleszterin), és mérsékli a teljes koleszterint. Meta-analízisek szerint napi pár grammal 10-20%-os javulás is lehetséges a lipidprofilban.

Gyulladáscsökkentő antioxidánsai (polifenolok, cinnamaldehid) miatt pedig segíthet az oxidatív stressz ellen, esetleg az agy védelmében (Alzheimer-kutatásban ígéretes, de még korai).

Jó, de csak ha jó a minősége

Itt jön a minőség jelentősége: a cassia verzióban sok kumarin van (0,4-0,8%), ami nagy mennyiségben májkárosító, vérhígító, hosszabb távon problémás lehet. Az EFSA szerint a tolerálható napi bevitel 0,1 mg/ttkg – egy 70 kg-os felnőttnél ez kb. 7 mg kumarin, ami már 1 teáskanál cassia fahéjban is benne van.

Rendszeres, nagyobb adag (pl. kúra, étrend-kiegészítő) esetén inkább ceyloni fahéjat válasszon – annak kumarintartalma elhanyagolható (0,03-0,04%), így biztonságos napi 1-3 g felett is. A ceyloni íze enyhébb, de a hatóanyagok (cinnamaldehid) hasonlóak, a vércukor- és lipidhatás is megvan.

Mikor érdemes óvatosnak lenni?

Ha valaki májbeteg, vérhígítót szed, terhes/szoptat, vagy gyerekeknél – inkább kerülje a nagy mennyiséget, főleg cassiát. Allergia vagy bőrkiütés is előfordulhat. Mindig megbízható forrásból vegye (bio bolt, speciális fűszeres), mert a porított fahéj esetén nehéz megkülönböztetni a kettőt – a címkén keresse a „ceyloni” vagy „true cinnamon” jelölést.

Sajnos úgy tudni, hogy az utóbbi időben szennyezett fahéj is forgalomba kerülhetett, így mindig megbízható forrásból, bevizsgált termékeket vásároljon, étrendkiegészítők esetén pedig különösen ügyeljen erre!

Végső soron persze ez a fűszer hasznos kiegészítő lehet a kiegyensúlyozott étrendben – napi fél-1 teáskanálnyi (1-3 g) már jót tesz, különösen cukor- és/vagy vérzsírproblémák esetén.