A hideg ötven árnyalata - mitől mennyire fázunk télen?

Ezen a télen bőven kijutott már a fagyoskodásból, a nyirkos ködből, jeges szélből, hóesésből, csikorgó fagyból. De mitől függ valójában, hogy a téli hőmérsékletet hidegnek érezzük-e vagy sem? A válasz jóval összetettebb annál, mint amit a hőmérő mutat.

Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy egy csendes, jócskán fagypont alatti hőmérsékletű téli napon gond nélkül tölt akár hosszabb időt is a szabadban, míg máskor akár +1-2 fokban is reszket, mint a nyárfalevél. A hőérzetünket ugyanis számos tényező befolyásolhatja.

A hőmérséklet csak egy szám

Az egyik legfontosabb tényező a szél. A mozgó levegő ugyanis gyorsabban vonja el a testünkről a hőt, így azonos hőmérsékleten sokkal hidegebbnek érezzük a levegőt. Egy szeles, 0°C-os nap gyakran kellemetlenebb, mint egy szélcsendes –8 °C-os.

Süss fel nap!

Még ha a tél közepén járunk is, a nap sugárzását érezni fogjunk, ugyanis ilyenkor is felmelegíti a testünket. Ha egy fagyos téli reggelen kimegyünk a napsütésbe, biztosan többnek érezzük a hőfokot, mint mondjuk egy borongós napon.

Ködös időben rosszabb

A levegő páratartalma szintén erősen befolyásolja a hőérzetet. A nedves levegő hatékonyabban vezeti el a hőt a bőrről, ezért a magas páratartalom felerősíti a hideg érzetét. Ezért érezzük sokszor a nyirkos hideget úgymond csontig hatolónak, mint a száraz, fagyos időt.

Öltözködés

A réteges öltözködés fontos szerepet tölt be abban, hogy mennyire fázunk, ugyanis a rétegek közötti levegő is segít a szigetelésben. A megfelelő anyagok (például a merinói gyapjú vagy a technikai szálak) jobban bent tartják a hőt, míg a pamut könnyen átnedvesedik, ami miatt fázni fogunk. Nem mindegy az sem, hogy a fej, a kéz és a láb mennyire van védve, ezek a területek ugyanis különösen érzékenyek a hidegre.

Egyéni különbségek

Az, hogy ki mennyire fázós, egyéni adottságoktól is függ. Befolyásolja a testzsírszázalék, az izomtömeg, az anyagcsere gyorsasága, egyes betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-problémák), a táplálkozás, sőt még a nem, a kor vagy a hormonális állapot is. Egy aktívabb anyagcseréjű, fiatal férfi több hőt termel, mint például egy hatvanéves hölgy, így ugyanazt a hideget kevésbé érzi megterhelőnek.

Akklimatizáció és megszokás

Nem mindegy az sem, hogy milyen időjáráshoz vagyunk hozzászokva. Az ősz elején az első 5–6 °C-os napok sokkolónak tűnhetnek, míg januárban ugyanez már szinte tavasziasnak hat. Emellett pedig a szervezet alkalmazkodik a hideghez: javul a keringés szabályozása és a hőtermelés hatékonysága.

Lelki és mentális tényezők

Meglepő, de a hangulatunk is befolyásolja a hőérzetet. Fáradtan, stresszesen vagy kialvatlanul gyakrabban érezzük magunkat fázósnak, míg jókedvűen, mozgás közben kevésbé tűnik zordnak a hideg.

Lehet rá edzeni is

A hidegtűrés fejleszthető, a szervezet ugyanis képes alkalmazkodni az alacsonyabb hőmérséklethez. A kulcs a fokozatosság: a rendszeres hideghatás (például hűvösebb vagy váltott hideg-meleg zuhany, jeges arcmosás, rövidebb ideig tartó szabadtéri tartózkodás vagy téli mozgás), a picit alacsonyabb beltéri levegő, a szanua utáni hideg merülőkád vagy a krioterápia mind segítenek abban, hogy könnyebben viseljük a kemény mínuszokat.

Kiemelt kép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu