Kezdődik az iskola – mitől (nem) lesz beteg a gyerek?

Szeptemberben nemcsak az iskolatáskák és uzsonnásdobozok kerülnek elő újra: menetrendszerűen megérkeznek az első betegségek is: náthák, köhögések és torokfájások.

Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben látványosan megszaporodnak a légúti fertőzések a gyerekek körében. De valóban azért, mert a nyár végére „legyengül” az immunrendszerük? A Semmelweis Egyetem szakembere szerint egészen más áll a háttérben.

Nem az immunrendszer gyengül le

Nyáron a gyerekek általában több időt töltenek a szabadban, kisebb társaságokban, és ritkábban vannak hosszabb ideig zsúfolt, zárt helyiségekben. Szeptemberben mindez egyik napról a másikra megváltozik: újra megtelnek az óvodai csoportszobák és az osztálytermek.

„Az óvoda- és iskolakezdéssel jelentősen megnő a szoros kontaktusok száma, ami kedvez a légúti vírusok terjedésének” – magyarázza dr. Kossuth Laura, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosa.

Ehhez társul a napirend átalakulása. Korábban kell kelni, sok gyerek kevesebbet alszik, csökkenhet a szabadban töltött idő, és a közösségbe való visszatérés lelki megterhelést is jelenthet. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy hirtelen „elromlik” az immunrendszer. Egyszerűen sokkal több lehetőség nyílik arra, hogy a gyerekek vírusokkal találkozzanak.

Ősszel számos légúti vírus keringhet, később pedig az RSV és az influenza is egyre nagyobb szerepet kaphat. A tünetek – például az orrfolyás, köhögés, torokfájás, fáradtság vagy láz – gyakran nagyon hasonlóak, ezért pusztán ezek alapján nem mindig lehet megmondani, pontosan melyik kórokozó okozza a betegséget. Mivel ezeknek a fertőzéseknek a jelentős része vírusos eredetű, antibiotikumra általában nincs szükség: az csak bakteriális fertőzés esetén indokolt.

Nem kell „megedződni” fertőzésekkel

Makacs tévhit, hogy minél többször beteg egy gyerek, annál erősebb lesz az immunrendszere. Való igaz, hogy az immunrendszer képes memóriát kialakítani bizonyos kórokozókkal – vagy védőoltásokkal – való találkozás után. A légúti vírusok azonban rendkívül sokfélék, ráadásul változhatnak is, ezért a sorozatos megbetegedések önmagukban nem jelentenek előnyt – hangsúlyozza a szakember.

A megelőzhető fertőzések esetében a védőoltás sokkal biztonságosabb módja a védelem kialakításának. Csodaszer viszont nincs:

sem egyetlen vitamin, sem egy „immunerősítő” készítmény nem képes garantálni, hogy a gyerek egész ősszel elkerüli a betegségeket.

A D-vitamin megfelelő szintjére azonban érdemes figyelni, hiszen ősszel csökken a napfény hatására történő D-vitamin-képződés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a D-vitamin önmagában kivédi az óvodában vagy iskolában terjedő fertőzéseket. A gyermek számára megfelelő adagolásról érdemes a gyermekorvossal egyeztetni.

Alvás, kézmosás, szellőztetés: az egyszerű dolgok számítanak

A fertőzéseket teljesen kizárni aligha lehet egy gyerekközösségből, de néhány hétköznapi szokással csökkenthető a kockázat. Fontos a megfelelő mennyiségű alvás, a változatos étrend, a rendszeres mozgás, az elegendő folyadék és a szabadban töltött idő. Ugyanilyen lényeges a helyes kézmosás, a köhögési és tüsszentési etikett, valamint az, hogy a gyerekek ne igyanak egymás kulacsából és ne használják közösen az evőeszközeiket. A tantermek és csoportszobák rendszeres szellőztetése szintén segíthet mérsékelni a légúti vírusok terjedését.

És mi legyen, ha már folyik az orra vagy köhög? Nem feltétlenül egyetlen tünet dönti el, hogy otthon kell-e maradnia. Sokkal fontosabb a gyermek általános állapota. Ha lázas, elesett, vagy nem képes részt venni a megszokott napi tevékenységekben, pihenésre és otthoni ápolásra van szüksége. Ha viszont jókedvű, láztalan és terhelhető, az enyhe nátha önmagában nem feltétlenül indokol hosszabb hiányzást – természetesen az óvoda vagy iskola aktuális járványügyi és hiányzási szabályait is figyelembe véve.

Forrás: Semmelweis Egyetem
Nyitókép: Canva