Gyorsul a klímaváltozás: minden éghajlati mutató romlott az elmúlt 5 évben
Az Earth System Science Data oldalán publikált új nemzetközi jelentés alapján szinte minden fontos éghajlati mutató kedvezőtlen irányba mozdult az elmúlt öt év adatai alapján.
A globális felmelegedés a duplájára gyorsult, miközben a hatások exponenciálisan nőnek – olvasható a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi, 2021-ben publikált jelentése óta eltelt évek nem írták át a klímaváltozásról alkotott tudományos képet, hanem megerősítették azt, jóval kedvezőtlenebb számokkal – olvasható a cikkben.
Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatóinak elemzése szerint a legutóbbi tízéves időszak átlagában a globális felmelegedés már elérte az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,26 Celsius-fokot, míg az IPCC legutóbbi, 2021-es jelentése még 1,09 fokos melegedésről számolt be.
A jelentés szerint a melegedés gyakorlatilag teljes egészében emberi eredetű, a természetes tényezők szerepe csak néhány század Celsius-fokos.
Az üvegházhatás a felelős
A háttérben elsősorban az üvegházgázok koncentrációjának emelkedése áll. A szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid önmagukban a jelenleginél is nagyobb melegedést okoznának, ezt azonban részben ellensúlyozta a légszennyezésből származó aeroszol hűtő hatása. A levegőminőség javulása és a technológiai változások miatt azonban egyre kevesebb aeroszol kerül a légkörbe, így egyre kevésbé tompítja az üvegházgázok melegítő hatását.
A felszínközeli hőmérséklet mellett a kutatók szerint legalább olyan fontos, hogy mennyi többletenergia marad a Föld éghajlati rendszerében.
A jelentés szerint az IPCC legutóbbi értékelése óta a légköri szén-dioxid és metán koncentrációja egyaránt körülbelül 4 százalékkal nőtt, míg a dinitrogén-oxid mennyisége 2 százalékkal. Ezek közül különösen a szén-dioxid jelent problémát, mert rendkívül hosszú ideig a légkörben marad.
A kutatók szerint ez az egyik oka annak, hogy a felhalmozódó energiatöbblet és a globális melegedés tovább gyorsul, még akkor is, ha egyes években természetes lehűlési folyamatok jelentkeznek.
A szárazföldi hőmérsékleti szélsőségek ennél is gyorsabban változnak: az éves maximumhőmérsékletek emelkedése öt év alatt 0,37 Celsius-fokkal nőtt, ami jóval gyorsabb változás a globális átlaghőmérséklet növekedésénél.
Ez közvetlenül kapcsolódik a hőhullámok, az aszályok, a forró éjszakák és a mezőgazdasági stressz gyakoribbá válásához.
A csapadék változása bonyolultabb lehet a vártnál
A jelentés egyik legmeglepőbb új eredménye a globális csapadéktrendekkel kapcsolatos. Korábban az látszott valószínűnek, hogy a melegedő légkör globálisan növekvő csapadékmennyiséggel jár együtt. Az új elemzés azonban azt mutatja, hogy a különböző adatbázisok között nagyobbak az eltérések, és a teljes földi átlagban már nem rajzolódik ki egyértelmű növekedési trend.
Szabó Péter és Pongrácz Rita hangsúlyozzák: ez nem mond ellent annak az alapvető fizikai összefüggésnek, hogy a melegebb levegő több vízgőzt képes megtartani. Inkább arra utal, hogy a vízkörforgás változása regionálisan nagyon eltérő lehet.
Egyes térségek csapadékosabbá válhatnak, míg máshol súlyosbodó szárazság és vízhiány alakulhat ki.
A kutatók szerint ma már nemcsak arról van szó, hogy a bolygó melegszik, hanem arról is, hogy az éghajlati rendszer egyre több energiát halmoz fel, amelynek hatása hosszú időre beépül a rendszer működésébe. Az elmúlt öt év legfontosabb tanulsága ezért az lehet, hogy a korábbi modellszimulációk alapvetően helyesnek bizonyultak — a valóság azonban több ponton már a pesszimistább forgatókönyvek felé közelít.
Forrás: Másfélfok
Nyitókép: Magnific
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a klímaváltozásról!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
