Rekordalacsony vízállások a Dunán és a Velencei-tavon
Magyarország felszíni vizei egyre nehezebben viselik az elhúzódó hőhullámokat és a csapadékhiányt. A Duna budapesti vízállása kedden történelmi mélypontra süllyedt, miközben a Velencei-tó vízszintje olyan alacsony, hogy a szakértők szerint napokon belül megszűnhet az összefüggő vízfelület.
A két eset eltérő természeti rendszerben zajlik, mégis ugyanarra mutat rá: a klímaváltozás és a korábbi vízgazdálkodási döntések együttesen egyre sérülékenyebbé teszik hazánk vizeit.
Rekordalacsony a Duna Budapesten
Budapestnél július 28-án minden eddiginél alacsonyabb vízállást, mindössze 31 centimétert mértek. A folyó olyan szintre apadt, hogy a korábban ritkán látható zátonyok és sziklák is előbukkantak – köztük az Inség-szikla, ami egyébként 95 centiné bukkan elő, jelezve a már akkor is alacsony vízszintet. A korábbi rekord egyébként 33 centi volt, amit az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2018-ban mért.
A rekordalacsony vízállás látványos jelenség, a Duna jövőjét mégsem néhány centiméteres napi változások határozzák meg. A folyó vízszintje elsősorban attól függ, mennyi csapadék hullik a teljes vízgyűjtő területen, amely Németországtól az Alpokon át egészen a Kárpát-medencéig húzódik. A nyári időszakban sokat jelenthetnek az alpesi esőzések vagy a hegyvidéki vízutánpótlás, ezek néhány nap alatt érzékelhető emelkedést is okozhatnak Magyarországon.
Amíg azonban a kontinens jelentős részét tartós hőség és csapadékhiány sújtja, érdemi javulásra kevés az esély.
A szakemberek szerint ugyanakkor a Duna kiszáradásától nem kell tartani. Európa második leghosszabb folyója hatalmas vízgyűjtővel rendelkezik, így még rendkívüli aszály idején is folyamatos marad a vízutánpótlása. Az viszont egyre valószínűbb, hogy a rendkívül alacsony nyári vízállások gyakoribbá válnak. Ennek következményei már túlmutatnak a hajózáson: hatással vannak a folyó élővilágára, a part menti élőhelyekre, a felszín alatti vízkészletekre és a mezőgazdaságra is.
A Velencei-tó kritikus ponthoz érkezett
Miközben a Duna még mindig hatalmas víztömeg, a Velencei-tó jóval érzékenyebben reagál az időjárási szélsőségekre. A jelenlegi előrejelzések szerint a vízszint napokon belül akár 20 centiméter közelébe csökkenhet. Ebben az esetben az összefüggő vízfelület széteshet, és egymástól elszigetelt kisebb tavacskák alakulhatnak ki – ezt a Telex kérdésére az Élő Környezetért Felelős Minisztérium közölte.
A sekély víz gyorsabban felmelegszik, csökken az oxigéntartalma, ami komoly terhelést jelent a halállomány és a teljes vízi ökoszisztéma számára.
Nem véletlen, hogy a baktériumszint is megemelkedett a tóban, így fürdési tilalmat rendeltek el több strandon… na nem mintha amúgy lehetne fürdeni a bokáig érő vízben.
Itt már született egy rövid távú döntés annak érdekében, hogy a kialakult szárazulatokat a víztestek között át lehessen vágni, hogy ökológiai folyosó alakulhasson ki az élőlényeknek, vagy a halakat mentőhalászattal kimenekíteni, mivel a vízszint további csökkenése után elpusztulnának – nyilatkozta Orbán Zoltán, a minisztérium sajtófőnöke. Hozzátette: a Velencei-tó vízpótlása és teljes rehabilitációjának kidolgozása olyan nagyságrendű feladat, hogy ebben nem született még döntés. Jelenleg is tart a szakmai egyeztetés.
A tó állapota hosszabb ideje vita tárgya. Több szakértő szerint az éghajlatváltozás mellett korábbi fejlesztések és vízgazdálkodási döntések is hozzájárultak az ökológiai rendszer sérülékenységéhez. Mások pedig azt hangoztatják, hogy mivel
a Velencei-tó szikes tó, így elfogadható a vízszint ingadozása, sőt, akár a teljes kiszáradás is.
Mindez nem példa nélküli, hiszen a sekély tó a történelem során már többször is kiszáradt, például 1863 és 1866 között.
A vízhiány már országos kihívás
Az aszály az ország egészét érinti, a Tisza vízrendszerében, a kisebb folyókban és a hegyi patakokban is egyre alacsonyabb vízhozamok mérhetők. A csökkenő felszíni vizek együtt járnak a talaj kiszáradásával, ami egyszerre jelent kihívást a mezőgazdaság, a természetes élőhelyek és a települések számára.
A kormányzat jelenleg országos vízleltár készítésén dolgozik, amely a felszíni és felszín alatti vízkészletek állapotát méri fel. Az eredmények várhatóan alapot adhatnak egy korszerűbb vízgazdálkodási stratégia kialakításához. A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, miként tudjuk a lehulló csapadék minél nagyobb részét helyben megtartani, és miként válhat a táj ismét vízmegtartóbbá.
A klímaváltozás hatásai valóban egyre erősebben jelentkeznek, ugyanakkor számos olyan természetközeli megoldás ismert, amely javíthatja a helyzetet.
Az árterek részleges helyreállítása, a vizes élőhelyek megőrzése, a csatornák és vízfolyások átgondolt kezelése, valamint a települési csapadékvíz helyben tartása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy több víz maradjon a tájban.
Forrás: MTI, Telex
Nyitókép: Boldizsár Zoltán – Metfigyelő
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
