Megalakult a Fővárosi Élővizek Kerekasztala
Az elmúlt időszak rekord aszálya után Budapest jövőjének egyik legfontosabb kérdése, hogy mit kezdünk azzal a vízzel, amely még rendelkezésünkre áll. Ennek elősegítésére összeültek a vízőrző civil szervezetek és Budapest vezetése, és létrejött a Fővárosi Élővizek Kerekasztala.
Évtizedeken keresztül a városi vízgazdálkodás egyik alapelve az volt, hogy a csapadékot és a patakok vizét minél gyorsabban és biztonságosabban elvezessük. A klímaváltozás korában azonban éppen az ellenkezője válik létfontosságúvá: ahol csak lehet, meg kell tartanunk a vizet – mondta Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint ebben szoros együttműködésre és szemléletváltásra van szükség.
Ebben jelenthet fontos mérföldkövet a most megalakult Fővárosi Élővizek Kerekasztala.
A Rákos-patak Szövetség kezdeményezésére létrejött együttműködés egyik legnagyobb értéke, hogy olyan szereplőket ültet egy asztalhoz, akik eddig sokszor külön-külön dolgoztak ugyanazért a célért. Civil szervezetek, a Fővárosi Önkormányzat, a kerületek, a vízügyi és csatornázási szakemberek, valamint az agglomeráció települései közösen kereshetik a választ arra, hogyan őrizhető meg több természetes víz Budapesten és környezetében.
Erre az együttműködésre talán még soha nem volt akkora szükség, mint most. A történelmi aszály megmutatta, hogy a víz többé nem tekinthető korlátlan adottságnak.
A szélsőségesen száraz időszakok, az alacsony dunai vízállás, a kiszáradó talaj és a nyári fogyasztási csúcsok egyaránt jelzik: a város vízzel kapcsolatos gondolkodását a megváltozott klímához kell igazítani.
Ez pedig jóval többről szól az ivóvízellátásnál. Budapest patakjai és vizes élőhelyei természetes klímainfrastruktúrát jelentenek. Vizet tarthatnak vissza, mérsékelhetik a környezetük felmelegedését, élőhelyet biztosítanak számos fajnak, és ellenállóbbá tehetik a várost a szélsőséges időjárással szemben. A Rákos-patak, a Szilas-patak és társaik ezért nem egyszerűen vízelvezető csatornák. Egy élhetőbb Budapest rendszerének részei.
A változáshoz Budapest közigazgatási határainál is messzebbre kell nézni. A víz ugyanis nem áll meg a városhatárt jelző táblánál. Számos fővárosi vízfolyás az agglomerációból érkezik, majd Budapesten keresztül jut el a Dunáig. Egy patak ökológiai állapotát ezért nem lehet egyetlen kerület vagy település határain belül helyreállítani.
A vízrendszer egységes – a róla való gondolkodásnak is azzá kell válnia.
Éppen ezért fontos a Fővárosi Élővizek Kerekasztalának megalakulása. A civilek helyismerete és hosszú évek alatt felhalmozott tapasztalata, az önkormányzatok döntési lehetőségei, valamint a szakmai szervezetek tudása együtt olyan megoldásokat indíthat el, amelyek külön-külön nehezebben valósulnának meg.
Forrás és fotók: Víz Koalíció
