Mi lesz a Velencei-tó vízpótlásával – új ötletek
A Velencei-tó vízpótlásának kérdése régóta napirenden van, több terv is volt már, a probléma megoldása pedig sürgető, hiszen Agárdnál jelenleg mindössze 4 centiméteres a vízállás.
A tó vízhiánya már nemcsak a turizmust, hanem az élővilág fennmaradását is komolyan veszélyezteti. A kormány a korábbi elképzelésektől eltérő megoldásokkal próbálhatja meg kezelni a helyzetet, és úgy tűnik, a korábban tervezett, több tízmilliárdos beruházás helyett olcsóbb és természetközelibb beavatkozások kerülhetnek előtérbe.
Újragondolják a pátkai és zámolyi tározók szerepét
Az egyik legfontosabb új ötlet a pátkai és zámolyi víztározók rendbetétele. A kormány korábban egy jelentős, mintegy 29 milliárd forintos beruházással számolt, amely a tározók bővítésével járt volna. Az új elképzelés azonban ettől lényegesen eltér: a jelenlegi előzetes becslések szerint a két tározó helyreállítása és az ehhez kapcsolódó előkészítés körülbelül 3 milliárd forintból megvalósítható lehet.
Ez nemcsak pénzügyi szempontból jelentős változás. A vízpótlásnál egyre hangsúlyosabb kérdés, hogy a beavatkozások mennyire terhelik a tó és a vízgyűjtő természetes rendszerét. A cél ezért nem egyszerűen az, hogy minél több víz kerüljön a Velencei-tóba, hanem hogy hosszabb távon fenntartható vízgazdálkodási rendszer alakuljon ki.
A kormány ugyanakkor egyelőre nem hozott végleges döntést. A szóba jöhető megoldásokat vízügyi és szakmai vizsgálatoknak kell megalapozniuk, ezt követően kerülhetnek a konkrét javaslatok a kormány elé.
Nem jöhet szóba az ivóvízzel történő feltöltés
Egy korábbi elképzelés, a karsztvízből történő vízpótlás a jelenlegi tervek szerint nem jelent megoldást. A minisztérium álláspontja szerint nem lenne indokolt ivóvízkészletet felhasználni egy olyan beavatkozásra, amely a tó vízszintjét csak körülbelül egy centiméterrel emelné.
Ez különösen fontos szempont egy olyan időszakban, amikor Magyarország több térségében is egyre gyakrabban jelentkezik aszály és vízhiány.
Közben kisebb beavatkozások is napirenden vannak. Felülvizsgálhatják például a tó partvédművét, valamint a nádgazdálkodás szabályozását is. A következő évben esedékes nádgazdálkodási terv felülvizsgálata lehetőséget adhat arra, hogy a tó ökológiai állapotát is jobban figyelembe vevő rendszer szülessen.
Nem csak vizet kell adni a tónak
A mostani helyzet egyik legfontosabb tanulsága, hogy önmagában a víz bejuttatása nem feltétlenül oldja meg a Velencei-tó problémáját. A tó jövőjét egyszerre befolyásolja a csapadék mennyisége, az aszályok gyakorisága, a vízgyűjtő terület állapota, a turizmus, a halgazdálkodás és az ökológiai egyensúly.
A probléma gazdasági következményei már most látványosak. Gárdony három önkormányzati tulajdonú fizetős strandján például a 2020-as mintegy 90 ezer vendéghez képest 2026-ban mindössze körülbelül 1500 látogatót regisztráltak. A tó vízszintje tehát nemcsak környezetvédelmi kérdés: közvetlenül érinti a környéken élők megélhetését és a turizmus jövőjét is.
A következő nagy lépés a készülő Velencei-tó-törvény lehet, amelynek tervezetét a tervek szerint 2027 tavaszán terjeszthetik az Országgyűlés elé. A jogszabály kidolgozásába a tó körüli településeket és a helyi lakosságot is bevonnák.
Forrás: Infostart
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
