Rekordmeleg óceánok jelezhetik a következő klímasokkot
A Csendes-óceán felszíni vizeinek rendkívüli felmelegedése és az idénre rendkívül erősnek jósolt El Niño együtt olyan időjárási szélsőségeket hozhat, amelyek hatásai világszerte érezhetők lesznek.
A következő időszakban újabb hőmérsékleti rekordok dőlhetnek meg, miközben egyes térségeket aszály, másokat heves esőzések fenyegethetnek. De mit jelent mindez Európára és Magyarországra nézve?
Képzeljük el, hogy a Csendes-óceán hatalmas víztömege egy óriási hőtárolóként működik. Hónapokon át energiát vesz fel, miközben a felszíne szokatlanul meleggé válik. Aztán megváltoznak az óceán és a légkör közötti folyamatok, és ez a hő a globális időjárási rendszer működésére is hatással lehet. Ez nem egy katasztrófafilm forgatókönyve, hanem egy természetes éghajlati jelenség, az El Niño egyik fontos sajátossága.
A Japán Meteorológiai Ügynökség szeptemberre rekordmagas, 4 Celsius-fokos pozitív felszíni vízhőmérséklet-anomáliát közölt a megfigyelési térségében. Ez az 1949-ben kezdődött mérések történetének legmagasabb értéke, és meghaladja az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének korábbi, 3,7 Celsius-fokos előrejelzését is.
El Niño: az óceán beleszól az időjárásba
Az El Niño a trópusi Csendes-óceán természetes éghajlati ingadozásának meleg fázisa. Ilyenkor a tengerfelszín hőmérséklete megemelkedik, a légköri cirkuláció pedig átalakul. A változások hatása messzire elérhet:
módosulhat a csapadék eloszlása, növekedhet a hőhullámok esélye, és egyes régiókban súlyos aszályok alakulhatnak ki.
A jelenség azonban nem úgy működik, mintha egyetlen kapcsolóval egyszerre bekapcsolnánk a bolygó összes időjárási szélsőségét. Hatásai térségenként eltérnek, és az eredményt más légköri folyamatok, valamint a hosszú távú globális felmelegedés is befolyásolja.
A mostani helyzet különösen azért érdemel figyelmet, mert az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok már eleve melegítik a légkört és az óceánokat. Az El Niño erre a felmelegedő háttérre rakódhat rá, tovább növelve a szélsőséges hőség kockázatát.
Újabb hőmérsékleti rekordokra számítanak
Az El Niño globális hőmérsékletre gyakorolt hatása gyakran hónapokkal a kialakulása után válik igazán érzékelhetővé. Ezért egy erős esemény következményei a következő évben is hozzájárulhatnak a rendkívül magas átlaghőmérséklethez.
A közelmúlt már megmutatta, mire képes ez a kombináció. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete, a WMO szerint 2024 volt a mérések kezdete óta a legmelegebb év, miközben 2023 szintén rekordközeli értéket hozott.
Ha az El Niño valóban rendkívül erőssé válik, újabb rekordok lehetősége is felmerül. A következő évek hőmérsékletét az óceáni folyamatok, a légköri változások és az üvegházhatású gázok felhalmozódása együttesen alakítják.
Hőhullámok, aszályok, árvizek: ki mit kockáztat?
A következmények földrajzi helytől függően egészen eltérők lehetnek. Egyes térségekben fokozódhat az aszály, csökkenhet a terméshozam, és nőhet az erdőtüzek veszélye. Másutt a csapadékmennyiség növekedése, a heves esőzések és az áradások okozhatnak komoly károkat.
Európa és Magyarország helyzete összetett. Az El Niño hatása a kontinensen kevésbé közvetlen és kevésbé kiszámítható, mint a trópusi térségek egyes részein. Nem lehet tehát biztosan kijelenteni, hogy egy erős El Niño miatt Magyarországon szükségszerűen aszályos vagy forró nyár következik. A globális felmelegedés ugyanakkor már most növeli a szélsőséges hőség kockázatát, a csapadék időbeli és térbeli változékonysága pedig komoly kihívás a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság számára.
A valódi veszélyt az jelenti, hogy a természetes éghajlati ingadozások egy már eleve túlmelegedő bolygón erősítik a szélsőségeket.
Forrás: Pénzcentrum
Nyitókép: Magnific
