Ezért van árvíz – a klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük
Nyakunkon az árvíz, az országban több mint 600 kilométeren zajlik a védekezés. A Duna ma Nagybajcsnál tetőzhet, a töltéseket 0-24 órában figyelik. Budapesten szombaton várják a tetőzést, itt 9 méterig biztonságos az ár – ezt nem fogjuk elérni a szakemberek szerint.
A folyók áradása ugyanakkor természetes jelenség, de nem mindegy, hogy az milyen mértékben és mikor megy végbe. A tendencia az, hogy az elmúlt években egyre gyakoribbá és intenzívebbé váltak az áradások, például a Duna mentén is. A 2002-es, 2006-os és 2013-as nagy árvizek különösen emlékezetesek maradtak.
A mostani árvizet a Boris ciklon okozza, amely jelentős mennyiségű csapadékkal árasztotta el a Duna vízgyűjtő területeit. Itthon is megdőltek a csapadékrekordok, Bakonybélen már múlt szombaton a mérőműszerek 87,4 mm csapadékot regisztráltak egyetlen nap alatt. Ez közel másfélszerese a havi átlagos esőmennyiségnek.
A szakértők szerint az áradások fő okai közé tartozik az éghajlatváltozás, ami megnövekedett csapadékmennyiséget és szélsőséges időjárási eseményeket eredményez. Továbbá a folyó szabályozatlan mellékfolyói, a városi területek terjeszkedése és a nem megfelelő vízgazdálkodás is hozzájárulnak az áradások kialakulásához.
A klímaváltozás jele az árvíz?
A következő generációnak alkalmazkodnia kell a megváltozott életkörülményekhez a mindennapi életben, és az energia-, és vízgazdálkodás szempontjából is – mondta korábban Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki még a nyár folyamán diákoknak tartott előadást. Elmondta, hogy az elmúlt száz évben négyszeresére, több mint 8 milliárdra nőtt a világ népessége, miközben a vízfogyasztás megkétszereződött, az energiafogyasztás pedig megháromszorozódott.
A hidrológusok szerint a klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük, ami azt jelenti, hogy a víz körforgása megváltozik, egyre gyorsabb lesz a párolgás, a kicsapódás, egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, és ez felelős a felhőszakadásokért, árvizekért, valamint a száraz, aszályos időszakokért.
Felidézte, hogy Magyarországon az éves csapadékmennyiség 6-700 milliméter, de éves szinten nagyon egyenetlenül oszlik el, ráadásul a szélsőséges időjárás már a Kárpát-medencében is érezhető, hiszen a 2013-as árvíz minden korábbi rekordot megdöntött, miközben két évvel ezelőtt a Velencei-tó majdnem kiszáradt.
Áder János elmondta, hogy korábban a belvizet, amilyen gyorsan csak lehetett, elvezették, de ma már a tárolásra is megoldást kell találni, akár nem művelt földterületek elárasztásával, vizenyősítésével. Beszélt továbbá arról is, hogy a Homokhátság ma már félsivatagos területnek tekinthető, ami komoly probléma, hiszen idővel a területén mintegy 600 kisebb tó tűnt el.
A korábban Magyarországon ismeretlen időszakos víztest jelenség pedig ma már 37 folyót érint, ami azt jelenti, hogy ezek a kisebb-nagyobb folyóvizek a nyár egy részében teljesen kiszáradnak vagy csak éppen csörgedezik bennük valamennyi víz.
Forrás: MTI
Nyitókép: Pixabay