Ezért van árvíz – a klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük

Árvíz

Nyakunkon az árvíz, az országban több száz kilométeren zajlik a védekezés, a Rába és a Duna árad a leginkább. A töltéseket 0-24 órában figyelik – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

A folyók áradása ugyanakkor természetes jelenség, de nem mindegy, hogy az milyen mértékben és mikor megy végbe. A tendencia az, hogy az elmúlt években egyre gyakoribbá és intenzívebbé váltak az áradások, például a Duna mentén is. A 2002-es, 2006-os és 2013-as nagy árvizek különösen emlékezetesek maradtak.

A szakértők szerint az áradások fő okai közé tartozik az éghajlatváltozás, ami megnövekedett csapadékmennyiséget és szélsőséges időjárási eseményeket eredményez. Továbbá a folyó szabályozatlan mellékfolyói, a városi területek terjeszkedése és a nem megfelelő vízgazdálkodás is hozzájárulnak az áradások kialakulásához.

A klímaváltozás jele az árvíz?

 

A következő generációnak alkalmazkodnia kell a megváltozott életkörülményekhez a mindennapi életben, és az energia- és vízgazdálkodás szempontjából is – mondta Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Baján.

A Szent László Általános Művelődési Központban tartott előadásán Áder János arról beszélt diákhallgatóságának, hogy az elmúlt száz évben négyszeresére, több mint 8 milliárdra nőtt a világ népessége, miközben a vízfogyasztás megkétszereződött, az energiafogyasztás pedig megháromszorozódott.

Kiemelte, a hidrológusok szerint a klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük, ami azt jelenti, hogy a víz körforgása megváltozik, egyre gyorsabb lesz a párolgás, a kicsapódás, egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, és ez felelős a felhőszakadásokért, árvizekért, valamint a száraz, aszályos időszakokért.

Felidézte, hogy Magyarországon az éves csapadékmennyiség 6-700 milliméter, de éves szinten nagyon egyenetlenül oszlik el, ráadásul a szélsőséges időjárás már a Kárpát-medencében is érezhető, hiszen a 2013-as árvíz minden korábbi rekordot megdöntött, miközben két évvel ezelőtt a Velencei-tó majdnem kiszáradt.

A volt köztársasági elnök szerint további gondot jelent, hogy Magyarország jelentős részén mind az aszályok és a belvizek, mind pedig az árvizek komoly problémákat okoznak.

Az árvíz elleni védekezésre a gátak magasítása mellett megoldást jelent az a tíz víztározó is, amelyek miután megépültek, akár egy méterrel is csökkenthetik a Tisza vízszintjét, de további csatornák építése is szükséges.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rendszeresen tart előadást a klímavédelemről. Fotó: MTI/Katona Tibor
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rendszeresen tart előadást a klímavédelemről. Fotó: MTI/Katona Tibor

Áder János elmonda, hogy korábban a belvizet, amilyen gyorsan csak lehetett, elvezették, de ma már a tárolásra is megoldást kell találni, akár nem művelt földterületek elárasztásával, vizenyősítésével. Beszélt továbbá arról is, hogy a Homokhátság ma már félsivatagos területnek tekinthető, ami komoly probléma, hiszen idővel a területén mintegy 600 kisebb tó tűnt el.

A korábban Magyarországon ismeretlen időszakos víztest jelenség pedig ma már 37 folyót érint, ami azt jelenti, hogy ezek a kisebb-nagyobb folyóvizek a nyár egy részében teljesen kiszáradnak vagy csak éppen csörgedezik bennük valamennyi víz.

Forrás: MTI
Nyitókép: Pixabay

Kapcsolódó