Klímaszorongás: most még ez is a nyakunkba szakad!

A klímaszorongás jelensége nem újkeletű, de sokan nem, vagy alig találkoztak még vele azok közül, akik nem követik olyan szorosan a fenntarthatósági híreket, trendeket. Bár lehet, hogy ők jobban járnak, legalább nem aggódják agyon magukat a bolygónk jövőjéért…

Mi is valójában a klímaszorongás?

A klímaszorongás, más néven ökoszorongás (ökológiai szorongás, öko-stressz néven is ismert jelenség) egyre nagyobb figyelmet kap az utóbbi években, bár eredetileg lassan két évtizede találnak erre utaló jeleket a pszichológusok. Ez a jelenség mindenesetre

kihívást jelentő érzelmi reakciókat vált ki a klímaváltozás és más környezeti problémák hatására.

A klímaszorongás ugyanakkor nem orvosi diagnózis, hanem csupán erős, néha eltúlzott pszichológiai természetű reakció a klímaváltozás valóságára, ám – súlyos esetekben – akár mentális egészségügyi problémákhoz vezethet, ha nem kezelik megfelelően.

És ami talán a legfontosabb: a mai 20-30 éves generáció egyre gyakrabban a klímaszorongás jelenségével összefüggő érveket, illetve hasonló indokokat hoznak fel arra, hogy miért nem vállalnak gyermeket.

Fiatalok és a klímaszorongás

Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) 2018-ban kiadott jelentése szerint a klíma fokozatos, hosszú távú változásai számos érzelmet, köztük félelmet, haragot, erőtlenség érzését vagy kimerültséget válthatnak ki. Ez különösen a fiatalokra van nagy hatással. A klímaszorongást, amely most a fiatal felnőtteket érinti, hasonlítják a hidegháborús generációk által érzett nukleáris megsemmisüléstől való félelemhez.

A klímaszorongás terjedése

A klímaszorongás terjedése és mértéke jelentős növekedést mutat az elmúlt években, főként a fejlett világban. Egy 2018-ban az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint az amerikaiak 21-29%-a nagyon aggódik a klímaváltozás miatt, ami a 2015-ös hasonló tanulmány adatainak kétszerese. Egy 2023-as Yale-felmérés hasonló eredményeket talált, megállapítva, hogy a klímaváltozás nyugtalanító hatással van az emberekre. Az ökoszorongás és gyász fogalma széles körben elterjedt, amit a technológia és a globális kommunikáció révén növekvő klímatudatosság is elősegít.

A klímaváltozás folyamatos globális fenyegetés, amelyet nagyfokú bizonytalanság és megértés hiánya jellemez. Ezért az emberekben természetes és ésszerű reakcióként jelentkezik a szorongás és a gyász, különösen azokban, akik félelmet vagy kontrollhiányt éreznek. Például ezek az érzések jelentkezhetnek azokban, akik kénytelenek elhagyni otthonukat, bizonytalanok a jövő környezeti feltételeit illetően, vagy aggódnak gyermekeik jövőbeni károsodása miatt. A klímagyász három kategóriába sorolható: fizikai ökológiai veszteségek, környezeti tudás elvesztése és várható jövőbeli veszteségek.

Klímaszorongás a gyermekek és fiatal felnőttek körében

A klímaszorongás különösen gyakori a gyermekek és fiatal felnőttek körében – egyes egyetemeken a diákok több mint 70%-a számolt be arról, hogy szenved klímaszorongásban. Azonban 2021 elejéig nem álltak rendelkezésre validált módszerek a klímaszorongás előfordulásának felmérésére. Egy 2021 szeptemberében közzétett felmérés 10 ország 10 000 fiatalját kérdezte meg, és kiderült, hogy közel 60%-uk nagyon vagy rendkívül aggódik a klímaváltozás miatt.

Kétharmaduk szomorúnak, félelmetesnek és szorongónak érzi magát, míg közel 40%-uk bizonytalan a gyermekvállalással kapcsolatban. Az őket körülvevő emberek – szülők, gondviselők, tanárok és mentorok – hatással lehetnek arra, hogyan látják a klímaváltozást. Kutatások folynak arról, hogyan kellene ezeknek a csoportoknak beszélniük a gyermekekkel és fiatalokkal, hogy megelőzzék a klímaszorongást, miközben továbbra is bátorítják a klímaváltozás mérséklésére irányuló gyakorlatokat.

Egy 2021 októberében az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint a megkérdezettek 78%-a valamilyen fokú klímaszorongást tapasztal. A felmérés azonban azt is megállapította, hogy a nők (45%) jelentősen nagyobb valószínűséggel számoltak be magas szintű klímaszorongásról, mint a férfiak (36%). Hasonló megfigyeléseket jelentettek világszerte, beleértve az európai és afrikai országokat is. A klímaszorongás nőknél való elterjedésének egyik oka, hogy a klímamigránsok 80%-a nő. Sok nő dönt a gyermekvállalás kérdésében a klímaváltozás alapján, mivel a klímaváltozás várhatóan nagyobb hatással lesz a jövő generációira.

KAPCSOLÓDÓ CIKK és Green.hu PODCAST adás az alábbi címsorra, vagy lentebb kattintva érhető el, de klímaszorongóknak nem ajánljuk a meghallgatását 🙂

Gelencsér András lesújtó véleménye a fenntarthatóságról – Green.hu exkluzív podcast

Idézet a Green.hu fenti podcastjából:

„Nem is az a gond, hogy el vagyunk késve, hanem az, hogy rossz irányba megyünk. A jelenlegi irány egyszerűen értelmezhetetlen. Ha megnézzük a párizsi klímaegyezményt, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának a korlátozásáról szól, akkor azt látjuk a valóságban, hogy ezek nem valósulnak meg, sőt, folyamatosan nő a kibocsátás”

A klímaszorongás tünetei

A klímaszorongás fizikai és mentális tüneteket okozhat, például ingerlékenységet, alvászavart, étvágytalanságot, koncentrációs nehézségeket, gyengeségi rohamokat, pánikrohamokat, izomfeszültséget és izomrángást. Egy 2022-es tanulmány szerint az amerikaiak 70%-a álmatlanságot tapasztal a klímaváltozással kapcsolatos szorongások miatt. Egyéb tünetek közé tartozik a reménytelenség, az erőtlenség érzése, a probléma elkerülése, valamint a túlterheltség és fulladás érzése.

Kezelés és válaszlépések

A terapeuta első lépése a klímaszorongás kezelésében annak felismerése, hogy a valós körülmények miatti félelem nem kóros. A klímaszorongás normális reakció, és a terapeutáknak komolyan kell venniük a kliensek félelmeit.

Nem klinikai kezelések, csoportos munkalehetőségek és önsegítő könyvek is segíthetnek. Az egyéni cselekvések hatékonyságáról szóló információk csökkenthetik a klímaváltozással kapcsolatos félelmet és motiválhatják a fenntarthatóbb döntések meghozatalára.