Szélenergia Magyarországon: új lehetőségek a tiszta energiatermelés felé

Az energiatermelés jövője világszerte egyre inkább a megújuló források felé fordul, ahol a szélenergia kiemelkedő szerepet játszik. Az elmúlt évtizedben Magyarország jelentős lemaradásban volt ezen a téren, de a 2024 januárjától életbe lépő új szabályozások végre lehetővé teszik a szélerőművek telepítését és a tiszta energia arányának növelését a hazai energiamixben.

A szélerőművek potenciálja és előnyei

A szélerőművek által termelt villamosenergia nemcsak a legolcsóbb, de a környezetre gyakorolt hatásait tekintve is az egyik legtisztább energiatermelési módnak számít. Európában számos ország, például Németország, élen jár a szélenergia kihasználásában, ahol már több mint 70 gigawatt kapacitás áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy egy német állampolgárra jelenleg 25-ször több szélenergia jut, mint egy magyarra.

Hazánkban a szélenergia egyelőre nagyon kis szeletet tudhat magáénak az energiamixben, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2023-as adatai szerint 1,8 százalékot tesz ki a teljes villamosenergia-termelésben.

Magyarország szélviszonyait gyakran alábecsülik, azonban a valóság az, hogy hazánk Európában egy átlagos széladottságú ország, ahol a korábban telepített szélerőművek is kielégítően működnek. Ráadásul a technológiai fejlődésnek köszönhetően a mai modern szélerőművek már alacsonyabb szélsebesség mellett is hatékonyan tudnak energiát termelni, akár 30-40 százalékkal is növelve a kihasználtságukat a korábbi évekhez képest.

Felpöröghet a szélerőművek telepítése

A 2024-ben életbe lépő új szabályozás jelentős változásokat hoz a szélerőművek telepítésének feltételeiben. Jelentősen csökkentették például azt a kötelező védőtávolságot, amit tartani kell a településekhez képes.

„A korábbi 12 kilométeres védőtávolságot 700 méterre csökkentették, ami elsőre tűnhet kevésnek és soknak is. Egy európai átlagot tekintve nagyjából ez egy megfelelő szabályozás. A 700 méter elegendő ahhoz, hogy a lakosságot semmiféle zajártalom ne érje, hogy a tájképi adottságokat se zavarja egy magas szélerőmű. Ez tulajdonképpen mind a lakosoknak, mind az ipari szereplőknek egy jó közös pont” – mondta Magyar László, az Energiaklub szakértője.

A szélenergia hasznosításának hazai lehetőségeit az alábbi videófilmben mutatják be:

Az új szabályozásban természetvédelmi feltételek is teljesülnek

Ez igen fontos, lévén, a szélerőműveket sok támadás éri emiatt. Most azt írják elő, hogy az országos ökológiai hálózat övezetében (pl. természetvédelmi területek, Natura 2000 területek, ökológiai folyosók), valamint tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében nem lehet szélerőművet létrehozni, csak attól 700 méteres védőtávolságban.

Ugyanakkor engedélyezett szélerőműveket építeni olyan erdőkben és vízfelületeken, amelyek nem részei az ökológiai hálózatnak, nem tájképvédelmi és világörökségi területek.

További fontos változás, hogy az új szélerőművek magasabbak és nagyobb teljesítményűek lehetnek.

A korábbi 100 méteres magassági korlátot és a 2 megawattos teljesítményt meghaladva, akár 4-4,5 megawattos teljesítményű turbinák is telepíthetők, amelyek jelentősen növelhetik az egy erőmű által termelt energia mennyiségét. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon a helyszínen, ahol korábban egy kisebb kapacitású szélerőmű működött, most jóval több energiát lehet előállítani.

Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a jelenlegi 330 megawattos szélerőművi kapacitást további 670 megawattal növeljék, így elérve az 1 gigawattos célkitűzést.

Ez az új erőművek telepítésével valósulhat meg, amelyek várhatóan 2026-ban kezdenek el működni. A szakértők optimisták, és úgy vélik, hogy 2030-ra akár a 4-5 gigawattos kapacitást is elérhetjük, ami jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar energiamixben nagyobb teret kapjon a tiszta és zöld energia.

Szintén fontos változás, hogy megszűnik a körülményes pályázati rendszer, amelyben eddig csak a kormány által kiírt pályázat útján lehetett volna szélerőműveket építeni, ha nincs a 12 kilométeres korlátozás.

A kormány nem korlátozza rendeletben az egy évben kiadható szélerőmű engedélyek számát és a szélerőművek teljesítményét sem.

Fontosak a társadalmi szempontok és az edukálás

A szélerőművek telepítésével kapcsolatos döntésekben a települések is fontos szerepet kapnak. Lehetőségük van eldönteni, hogy saját közigazgatási területükön kívánnak-e szélerőműveket létesíteni, és ennek megfelelően módosíthatják területrendezési terveiket és építési szabályzataikat. Ezekről a lehetőségekről folyamatosan tájékoztatják a lakosságot, a közösségeket.

„A Városi Nyilvánosságért Alapítvány elsődleges célkitűzése, hogy a fenntarthatósággal és zöldenergia felhasználással kapcsolatos információkat eljuttassa a magyar lakosság számára. Mindezt workshopok és edukációs programok keretében tesszük” – nyilatkozta Vermes Gábor, a Városi Nyilvánosságért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Kiemelten megszólítják a fiatalabb generációkat, az óvodákat, iskolákat is, akiktől pozitív visszajelzéseket kapnak. Tavaly például a szelektív hulladékgyűjtésre edukáltak, idén a zöldenergia felhasználásán van a hangsúly.

A szélerőművek újraéledése Magyarországon nemcsak a fenntartható energiatermelést erősíti, hanem a nemzetközi versenyképességet is javítja, miközben hozzájárul a környezeti célok eléréséhez is. Az előttünk álló évek kritikusak lesznek abban, hogy hazánk újra felzárkózzon Európa többi részéhez a szélenergia területén.

(x)

A cikk Magyaroszág Kormányának Támogatásával készült, a Városi Nyilvánosságért Alapítvány megbízásából.
A nyitókép illusztráció, forrás: Karsten Würth – Unsplash