Áradások bénultságába zuhant Közép-Európa Boris miatt
A Boris vihar okozta áradások Kelet-, és Közép-Európában több mint kétmillió embert érintettek, legalább 24 halálos áldozatot követelve – írja a New York Times, a régiónkban levonuló árhullámot értékelve. Az esőzések intenzitása egyértelműen a klímaváltozás miatt fokozódott, volt ahol az átlagos csapadékmennyiség ötszöröse hullott le – emlékeztet a neves lap.
Boris vihar: pusztító áradások Kelet-Európában
A New York Times is megemlékezett az elmúlt hetek Közép Európán végigvonult árhullámáról. A neves lap cikke szerint a természeti katasztrófa több mint kétmillió embert érintett, városokat sáros folyókká alakítva. A vihar következtében legalább 24 halálos áldozatot jelentettek, és több személy eltűnt. Az áradást a klímaváltozás tovább súlyosbította, amely egyre gyakoribbá teszi az extrém időjárási eseményeket. A World Weather Attribution elemzése alapján a vihar 7-20 százalékkal több esőt hozott, mint amit egy ipari forradalom előtti klíma generált volna.
Klímaváltozás bizony csak súlyosbítja az áradások pusztítását
A New York Times beszámolója szerint 2023 az eddigi legmelegebb évként vonul be a történelembe, és 2024 akár még melegebb is lehet. A cikk hangsúlyozza, hogy a melegebb levegő több nedvességet tart meg, ami fokozott esőzéseket és áradásokat eredményez. Szeptember 12. és 15. között például Lengyelország, Csehország, Ausztria, Románia, Magyarország, Németország és Szlovákia olyan mennyiségű csapadékot kapott, amely helyenként akár ötszöröse volt a havi átlagos mennyiségnek.
Európa és a világ egyre küzd az áradások hatásaival
Az áradások nem csak Kelet-Európát sújtották; világszerte egyre több extrém időjárási esemény kötődik a klímaváltozáshoz – jegyzi meg a New York Times szerzője. Az utóbbi időszakban több földrész szenvedett el hasonló katasztrófákat:
Indiában földcsuszamlás több mint 230 halálos áldozatot követelt, míg Nyugat-, és Közép-Afrikában az áradások több mint ezer ember életét oltották ki,
és rengeteg otthont tettek a földdel egyenlővé.
Mik az alkalmazkodási stratégiák az áradások idején?
A New York Times cikke szerint számos európai ország már évekkel ezelőtt elindította az alkalmazkodási intézkedések bevezetését, hogy felkészüljenek az áradásokra. A védművek és előrejelző rendszerekbe történő beruházások mérsékelték a Boris vihar hatásait. A World Weather Attribution kiemeli, hogy az 1997-es és 2002-es árvizek során sokkal nagyobb emberveszteséget szenvedtek el ezek az országok, ezért a jelenlegi adaptációs intézkedések már érezhetően javították a helyzetet.
Tömeges kitelepítések és uniós támogatás
A New York Times beszámolója alapján a Boris vihar következtében több tízezer embert evakuáltak. Például Lengyelországban, Nysában mintegy 44 ezer lakost kellett kitelepíteni, mivel a gátak átszakadásának veszélye fenyegetett. A cikkben Maja Vahlberg, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Klímaközpontjának képviselője hangsúlyozza, hogy
a jövőbeni áradások még intenzívebbé válhatnak, és további előkészületek szükségesek.
Az Európai Unió körülbelül 10 milliárd eurós segélyt ígért a károk helyreállítására – emlékeztet a neves amerikai lap.
A jövőben is fenyegető áradások
A New York Times cikke szerint a klímaváltozás hatására az áradások gyakoribbá és pusztítóbbá válnak. Maja Vahlberg szerint a katasztrófák ellen csak akkor lehet hatékonyan védekezni, ha a kormányok továbbra is prioritásként kezelik a megelőzést és az előkészületeket.
Mi is történt az elmúlt hetekben a régióban?
Amint ismert, szeptemberben a Boris vihar nemcsak Magyarországot, hanem több közép-, és kelet-európai országot is súlyosan érintett. Románia, Lengyelország, Ausztria, Szlovákia és Csehország egyes részein szintén komoly áradások alakultak ki, amelyek során több száz milliméter eső esett néhány nap alatt. Romániában, Galati térségében több mint 5000 háztartást öntött el a víz, míg Lengyelországban a Klodzko környékén mintegy 1600 lakost evakuáltak. Ausztriában és Szlovákiában az infrastruktúra károsodása miatt számos település áram és vízellátás nélkül maradt, a közlekedés is leállt. Az érintett országokban több ezer embernek kellett elhagynia otthonát, és jelentős károk keletkeztek az alapvető szolgáltatásokban.
Kicsoda „Boris”? Miért okozott ilyen súlyos áradásokat?
A mostani nagy viharrendszer egy hideg sarki légtömeg és a Földközi-tenger felől érkező meleg, nedves levegő ütközéséből alakult ki, ami alacsony nyomású rendszert hozott létre, és soha nem látott mértékű csapadékot eredményezett. Egyes területeken 300-350 mm eső esett néhány nap alatt, ami két-négyszerese a szokásos szeptemberi mennyiségnek, de akadt régió, ahol ötszöröse volt a csapadék a szokásos szeptemberi mennyiségnek.
A World Weather Attribution klímatudósai a minap megállapították, hogy a Boris vihart az emberi tevékenység által előidézett klímaváltozás súlyosbította, ami körülbelül 20%-kal több csapadékot eredményezett, mint egy ipari forradalom előtti klímában történt volna. Ez rávilágít a klímaváltozás és az extrém időjárás közötti szoros összefüggésre.
Válaszul a katasztrófára, a mentőszolgálatok gyorsan mozgósították erőforrásaikat a veszélyeztetett területeken, és a korai figyelmeztető rendszerek tömeges evakuációkat tettek lehetővé. Az Európai Unió körülbelül 10 milliárd eurós támogatást ígért a helyreállításra. Szakértők szerint, ahogy a klímaváltozás fokozódik, ezek az extrém időjárási események gyakoribbá válnak, ezért elengedhetetlen a fokozott árvízi felkészülés és az infrastruktúra fejlesztése
Források:
https://www.nytimes.com/2024/09/24/climate/climate-change-europe-floods-boris.html
Fotó: Unsplash
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
