Jön a műhús forradalma, ez a fenntartható fehérje

Ázsiában a laboratóriumban előállított műhús már valóság, amely akár 98%-kal csökkentheti a húsipar üvegházhatású gázkibocsátását, miközben a mezőgazdasági földhasználat 96%-kal, a vízhasználat pedig 99%-kal mérséklődhet. A szektor 2050-re évi 700 milliárd dolláros bevételt generálhat, de ehhez 12 000 gyárra lesz szükség, amelyek évente 30 000 tonna műhúst termelnek – derül ki a Nature.com portál minapi anyagából.

A műhús mostanra nem csak egy futurisztikus ötlet, hanem valóság, amelyet egyre több ázsiai ország fogad el fenntartható megoldásként az élelmezés kihívásaira – írja a Nature.com portál minapi anyaga. Még 2020-ban Szingapúr lett az első ország, amely kereskedelmi forgalomba hozta a laboratóriumban előállított húst, miközben a régió kormányai és nagyvállalatai együttes erővel fejlesztik a műhús technológiákat. Ez a forradalom nem csupán környezetvédelmi előnyökkel jár, de új gazdasági lehetőségeket is nyit – állítják a Nature szerzői.

Miért is kell nekünk a műhús?

A hagyományos húsipar elképesztően pazarló.

Egyetlen kalóriányi energiaértékű marhahús előállításához több mint 100 kalóriányi növényi takarmányra van szükség. Emellett rendkívül földigényes az álattartás: a világ mezőgazdasági területeinek háromnegyede – Kína és India együttes méretének megfelelő terület – csirkék, disznók takarmányozására, illetve tehenek legeltetésére szolgál, ami erdőirtáshoz és a vízkészletek kimerítéséhez vezet.

Az állati eredetű élelmiszerek a globális üvegházhatású gázkibocsátás ötödéért felelnek, több metánt bocsátanak ki, mint az olaj- és gázkitermelés.

Ha nem történik változás, az élelmiszeripar hamar szembetalálja magát a bolygó korlátaival: 2050-re a húsipar több mint 50%-kal nőhet a 2012-es szinthez képest, amit a növekvő, egyre tehetősebb globális népesség még erősít is. Különösen Ázsiában érezhető ez, ahová az új évszázadban a globális fehérjefogyasztás növekedésének mintegy fele köthető. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szükség van alternatív megoldásokra – itt jön képbe a műhús.

Ha a fehérjét közvetlenül a biológiai forrásából nyerjük, ahelyett hogy növényeket takarmányként használnánk, az üvegházhatású gázkibocsátás akár 98%-kal is csökkenthető. Az ilyen alternatív fehérjék akár 96%-kal kevesebb mezőgazdasági földterületet és 99%-kal kevesebb vizet igényelnek.

Íme a fenntartható alternatíva a jövő élelmezéséhez

A laboratóriumi körülmények között, állati sejtekből készülő fehérje hatalmas potenciállal bír a környezeti terhek csökkentésében. A becslések szerint a műhús akár 98%-kal csökkentheti a húsipar üvegházhatású gázkibocsátását, miközben a vízfelhasználás és a földhasználat is drasztikusan mérsékelhető. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy az élelmiszertermelés kevésbé függjön a mezőgazdasági területektől és az állattenyésztéstől, ami hozzájárulhat a globális élelmezésbiztonság megerősítéséhez.

A műhús akár a gazdasági növekedés motorja is lehet?

Az ilyen fehérje nemcsak környezetbarát megoldás, hanem hatalmas gazdasági lehetőségeket is rejt magában.

Az alternatív fehérjeipar éves szinten akár 700 milliárd dollárnyi bevételt generálhat 2050-re. Az infrastruktúra kiépítése azonban elengedhetetlen: az iparág becslései szerint 12 000 gyárra lesz szükség világszerte, amelyek évente 30 000 tonna műhúst állíthatnak elő.

Ázsia vezető szerepe a műhús fejlesztésében

Szingapúr úttörő szerepe a mesterséges hús piacán világosan jelzi, hogy a régió komolyan veszi ezt a technológiát. Az ország nemcsak az első volt a laboratóriumi hús kereskedelmi forgalomba hozatalában, de jelentős beruházásokkal támogatja a fenntartható fehérje innovációkat. Az Amazon.com alapítójához köthető

Bezos Earth Fund például 30 millió dollárt fektetett a szingapúri Fenntartható Fehérje Központ létrehozásába.

Japán, Malajzia és Dél-Korea szintén jelentős erőforrásokat mozgósítanak a műhús kutatás és fejlesztés terén, elősegítve a regionális ipar fejlődését.

Műhús: A tudomány és az innováció előtt álló kihívások

Bár ez a fajta hús ígéretes megoldás, a technológia még számos akadály előtt áll. A laboratóriumban előállított hús kezdetben rendkívül drága volt – az első műhús burger előállítása 2013-ban 330 000 dollárba került.

Azóta a költségek csökkentek, de a tömeggyártás és a megfelelő ízvilág megtalálása továbbra is kihívásokat jelent. A palettán szereplő növényi alapú húspótlók jelenleg több mint 70%-kal drágábbak, mint a hagyományos hús, ami nyilván érdemben akadályozza a széles körű elterjedésüket.

A műhús térnyerése azonban nem csak technológiai kérdés. Számos országban még a szükséges gyártókapacitás kiépítése is várat magára, így a következő évtizedekben lényeges lesz az infrastrukturális beruházások növelése.

A fenntartható jövő záloga lehet?

A műhús kifejlesztése és terjesztése nem csupán egy technológiai forradalom, hanem alapvető változás az élelmiszeriparban. Ázsia már most is vezető szerepet játszik ebben a globális átalakulásban, de a további fejlődéshez elengedhetetlen a kormányzati támogatás, az innovációk gyorsítása és a köz- és magánszektor szorosabb együttműködése. A műhús tehát nemcsak a környezetvédelmi problémákra nyújt megoldást, hanem a jövő egyik legnagyobb gazdasági lehetőségeként is szolgálhat.

Forrás:

https://www.nature.com/articles/d41586-024-03077-y

Fotó: Unsplash

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/