Regeneratív turizmus - erről is tárgyalnak a bakui klímacsúcson

A COP29 Baku történelmi mérföldkövet jelent a turizmus szektor számára, hiszen 2024-ben első alkalommal kerül középpontba a „Klímavédelem a turizmusban” témája.

Korábban megtartották a Regeneratív Turizmus Csúcstalálkozót a New York-i Klímahét keretében, ami alapot teremtett ahhoz, hogy tárgyaljanak a turizmus globális klímarezilienciához való hozzájárulásáról. A csúcstalálkozón globális vezetők osztották meg nézeteiket, ösztönöztek partnerségeket és megbeszélték, hogyan lehet a turizmus a bolygónkra gyakorolt pozitív hatás katalizátora – írja a traveldailynews.com.

Az ENSZ Klímakonferenciája, a COP29, amely hétfőn kezdődött, történelmi pillanatot jelent a turizmus számára, hiszen első alkalommal kerül a „Klímavédelem a turizmusban” a globális klíma-napirendre. Azerbajdzsán elnöksége alatt, az Azerbajdzsáni Köztársaság Állami Turisztikai Ügynöksége, az ENSZ Turisztikai Szervezete és az UNEP közreműködésének köszönhetően a november 20-án megrendezésre kerülő Turizmus Nap lehetőséget biztosít arra, hogy globális vezetők, döntéshozók és turizmus szakemberek találkozzanak, gyorsítsák a klíma elkötelezettségeket, rendszerszintű változásokat idézzenek elő, és megvizsgálják a turizmus átalakító potenciálját a környezeti és társadalmi regeneráció érdekében.

Turizmus vs klímaváltozás

Mivel a turizmus jelentős részét képezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának és egyre inkább ki van téve a klímaváltozás hatásainak, a szektor kulcsszerepet tölthet be a globális fenntarthatósági törekvésekben és a regeneratív turizmus elterjesztésében.

De mi az a regeneratív turizmus?

A regeneratív turizmus olyan megközelítés, amely nem csupán arra törekszik, hogy minimalizálja az utazás környezetre és közösségekre gyakorolt negatív hatásait, hanem célja, hogy aktívan hozzájáruljon a természet és a helyi közösségek megújulásához és fejlődéséhez.

A regeneratív turizmus támogatja a természetvédelmet, a biodiverzitás megőrzését, és segíti a helyi gazdaságok fenntartható növekedését.

Mégpedig azáltal, hogy a látogatók pozitív hatást hagynak maguk után, például helyi projekteket támogatva vagy felelős módon fogyasztva. Az ilyen típusú turizmus célja tehát, hogy a látogatók ne csak „ne ártsanak”, hanem aktívan „jót tegyenek” az adott helyszínen.

A COP29 Akciótervében a rendszerszintű változások szükségességét sürgetik, amelyek célja, hogy a turizmus a klímavédelem mozgatórugója legyen.

Amanda Ho, a Regeneratív Turizmus társalapítója és vezérigazgatója részt vett a Turisztikai Vállalkozások ESG Keretrendszerének bevezető eseményén, amelyet az Oxfordi Egyetem SDG Impact Lab-jével közösen szerveztek. Az esemény célja, hogy az ESG szabványok révén elősegítse a fenntartható turizmus gyakorlatainak bevezetését és elterjedését – áll a traveldailynews.com cikkében.

Harmonizált ESG szabványok és szakpolitikai változások

A COP29-en elfogadják a Baku Deklarációt, amely a klímavédelmi tevékenységeket kívánja integrálni a turisztikai politikákba, elősegítve a szabályozási keretek kialakítását az elszámoltathatóság érdekében.

A csúcstalálkozón kiemelték a kormányok, a magánszektor és a közösségek közötti együttműködés fontosságát a turisztikai kínálat diverzifikálásában és a gazdasági ellenállóképesség építésében. A COP29 globális koordinációs és partnerségi mechanizmus elindításával kívánja biztosítani az összhangot és növelni a turisztikai klímaintézkedések hatását.

Forrás és nyitókép: traveldailynews.com.

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/