Itt a klímaválság: a valaha mért legmelegebb év lesz az idei

Már nem egy távoli kép, hanem itt van a klímaválság. A most közzétett adatok alapján az idei év szinte biztosan a valaha mért legmelegebb év lesz a Földön.

Ez lesz az első év, amelynek átlagos hőmérséklete meghaladja az iparosodás előtti szinthez képest az 1,5 °C-ot, ami a klímaválság újabb súlyosbodását jelzi.

Az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S) szerint az átlagos globális hőmérséklet novemberben 1,62 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet. A 2024-es év 11 hónapjának adatai alapján a tudósok úgy becsülik, hogy az éves átlag 1,60 °C lesz, ami meghaladja a 2023-as rekordot, amely 1,48 °C volt.

„Mostanra szinte biztosan kijelenthetjük, hogy 2024 lesz a valaha mért legmelegebb év, és az első naptári év, amely átlépi az 1,5 °C-ot.”

– mondta Samantha Burgess, a C3S helyettes igazgatója így nyilatkozott:

A párizsi klímaegyezmény 196 aláírója elkötelezte magát amellett, hogy a globális felmelegedést 1,5 °C alatt tartják, hogy korlátozzák az éghajlati katasztrófák hatását. Ezt azonban nem egy év, hanem évtizedek átlagában mérik. Azaz ez a mostani adat nem azt jelenti, hogy a párizsi klímaegyezményt megszegtük de, mint a C3S helyettes igazgatója mondta: azt mindenképpen jelzi, hogy az ambiciózus éghajlatvédelmi intézkedések sürgősebbek, mint valaha.

Nem elég a kibocsátás csökkentése

Egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy hosszú távon is tartható lesz az 1,5 °C-os határérték. A bolygót felmelegítő szén-dioxid-kibocsátás várhatóan tovább nő 2024-ben, annak ellenére, hogy 2023 végén globális ígéret született a fosszilis tüzelőanyagokról való „átállásra”.

A fosszilis tüzelőanyagok kibocsátását 2030-ra 45 százalékkal kellene csökkenteni ahhoz, hogy esély legyen az 1,5 °C-os határérték betartására.

A COP29 klímacsúcson azonban nem sikerült megállapodni arról, hogyan lehetne előrelépni a szénről, az olajról és a gázról való átállásban.

Az időjárásban egyértelműen látható a klímaválság

A klímaválság által felerősített szélsőséges időjárási jelenségek már most egyértelműek, például a korábban elképzelhetetlen intenzitású és gyakoriságú hőhullámok, a hevesebb viharok és a súlyosabb áradások világszerte.

2024-ben különösen súlyos erdőtüzek pusztítottak Észak- és Dél-Amerikában. Az aszályok által súlyosbított tüzek érintették az Egyesült Államok nyugati részét, Kanadát, az Amazonas esőerdőit, valamint különösen a Pantanal mocsárvidékét. A tüzek hetekig tartó magas légszennyezettséget okoztak egész kontinenseken.

A szélsőséges időjárás által okozott gazdasági károk növekvő tendenciát mutatnak – derült ki a Swiss Re biztosítótársaság kutatóintézetének jelentéséből. Az adatok szerint a 2024-es gazdasági veszteség becslések szerint 6 százalékkal, 320 milliárd dollárra nőttek, ami 25 százalékkal magasabb, mint az előző 10 év átlaga.

Az Egyesült Államokban a Helene és Milton hurrikánok, valamint súlyosabb viharok, továbbá Európában és az Egyesült Arab Emírségekben tapasztalt áradások hozzájárultak a biztosított veszteségekhez. Azonban a világ veszteségeinek kevesebb mint felét fedezte a biztosítás, mivel a szegényebb emberek nem tudták megfizetni a biztosítási díjakat.

Forrás: The Guardian
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy Ön mit gondol erről a témáról!

https://www.facebook.com/greenponthu/