Tessék?! Lassul a zöld átmenet! 3 okot is mutatunk, hogy miért…

A Zöld átmenet lassul és új irányt is vesz - a kép illusztráció: DALL-E (MI-AI)

A zöld átmenet, vagyis a fosszilis energiahordozókról való átállás a megújuló energiaforrásokra, az elmúlt évek egyik legfontosabb gazdasági és társadalmi kihívása. Bár a folyamat lendületesen indult, a Goldman Sachs 2024 decemberi elemzése szerint a tempó most érdemben lassulni látszik. Az okok között gazdasági és gyakorlati nehézségek, befektetési szemléletváltás és technológiai korlátok is szerepelnek. Nézzük a részleteket.

1. Gazdasági és gyakorlati kihívások a zöld átmenet terén

Emelkedő szén-dioxid-kibocsátás: A globális kibocsátás nem csökken, hanem tovább növekszik, veszélyeztetve a Párizsi Megállapodás céljait.
Pragmatikus befektetői megközelítés: Az idealista, felülről lefelé épülő stratégiákat egyre inkább felváltják a gyakorlati, alulról építkező megoldások.

2. A befektetési környezet átalakulása

Startupokról a nagyvállalatokra helyeződött a hangsúly: A befektetők a tisztán zöld technológiai cégekről áttértek azokra a nagyvállalatokra, amelyek képesek hatékonyan irányítani saját zöld átállásukat.
Pénzügyi szempontok előtérben: Olyan technológiák kerülnek fókuszba, amelyek pénzügyi alapokon is életképesek.

3. Technológiai és infrastruktúra korlátok

Megújulók integrációja: Az energiaforrások közötti átmenet technológiai szempontból nehéz, a tárolási megoldások fejletlensége és a hálózati infrastruktúra gyengesége akadályozza a folyamatot.

Akkor nézzük is meg a fentieket egy kicsit részletesebben.

A gazdasági nehézségek, amelyek lassítják a zöld átmenet ütemét

A zöld átmenet egyik legnagyobb kihívása, hogy a fosszilis energiahordozók továbbra is domináns szerepet töltenek be a globális gazdaságban. Az olaj- és gázkereslet csúcspontját a Goldman Sachs elemzése szerint csak 2030-as évek közepére várhatjuk, a gáznál pedig ez a dátum 2050-re tolódik. Ez azt mutatja, hogy az energiarendszerek átalakítása jelentős idő- és tőkeigénnyel jár.

A megújuló technológiák magas kezdeti költségei – például a napenergia telepítése, amely az Egyesült Királyságban átlagosan 7 000 fontot tesz ki háztartásonként – visszafoghatják a lakossági és vállalati beruházásokat. Emellett a magas tőkeköltségek is akadályozzák a megújulók terjedését, különösen a fejlődő országokban, ahol a beruházási szükségletek elérik az évi ezer milliárd dollárt, de a valós befektetések ennek csak felét-harmadát ha kiteszik.

Hogyan változik a befektetési stratégia a zöld átmenet első évei után?

A befektetők figyelme egyre inkább a pénzügyi alapokon álló technológiák felé fordul. Például a szélenergia és a napenergia továbbra is prioritás, de a figyelem kiterjedt az energiatárolási megoldásokra, a karbonmegkötésre és a bioüzemanyagokra is. Az Egyesült Államok példája jól mutatja, hogyan lehet előmozdítani a zöld átmenetet: az Inflation Reduction Act (IRA) több mint 800 milliárd dollárnyi új beruházást ösztönzött tiszta technológiákba mindössze két év alatt. Texas állam például világszintű innovációs központtá vált, különösen a megújuló energiák terén.

Ezzel szemben Európa helyzete nehezebb. Az energiaszektor befektetései itt bizonytalanabb szabályozási környezetben és nehezebb tőkéhez jutási feltételek mellett zajlanak. A helyi megújuló projektek fejlesztése ugyan ígéretes, de további támogatásokra és stabil politikai háttérre van szükség.

A technológiai akadályok szerepe a zöld átmenet lassulásában

A technológiai korlátok szintén jelentős szerepet játszanak. Az energia tárolása – különösen a szél- és napenergia esetében – még mindig nem elég hatékony, ami időszakos áramkimaradásokat okozhat. Emellett a jelenlegi villamosenergia-hálózatok nem alkalmasak a megújulók integrálására, és jelentős beruházásokra van szükség a korszerűsítésükhöz.

Példaként említhető a szélenergia:

bár az Egyesült Királyságban és Németországban az offshore szélerőművek kapacitása növekszik, az energia hatékony szállítása és tárolása továbbra is kihívás. Egy másik példa a karbonmegkötés (carbon capture), amelynek technológiái még nem értek el olyan szintet, hogy széles körben alkalmazhatóak legyenek ipari méretekben.

 

Mit tartogat a jövő a zöld átmenet számára?

Bár a zöld átmenet üteme lassulni látszik, a hosszú távú elköteleződés továbbra is erős. Az előrejelzések szerint

a globális nettó zéró kibocsátás eléréséhez 2070-ig összesen 75 ezer milliárd dollárnyi beruházásra lesz szükség. Ez a 75,000 milliárd USD globális zöld átmeneti befektetési összeg Magyarország éves költségvetési bevételéhez viszonyítva 5100(!) évnyi bevételt jelentene!

Ez tehát hatalmas összeget jelent, amely csak akkor realizálható, ha a technológiai fejlődés, a gazdasági támogatás és a politikai akarat egyaránt kellő módon össze lesz hangolva.

A Goldman Sachs szerint az energiaszektor nagyvállalatai kiemelten fontos szerepet játszhatnak a folyamatban, hiszen ők rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal, amelyekkel innovatív technológiákat fejleszthetnek és csökkenthetik saját kibocsátásukat.

A zöld átmenet tehát nem állt meg – csupán új, pragmatikus irányokat vesz, amelyek képesek pénzügyi és technológiai szempontból is fenntartható megoldásokat kínálni.

 

Források:

https://www.goldmansachs.com/insights/articles/how-investors-are-adjusting-to-a-slower-green-transition

https://www.euronews.com/business/2024/12/16/70-billion-a-year-for-25-years-the-cost-to-get-europes-energy-system-ready-for-green-trans

https://www.weforum.org/stories/2024/12/green-skills-gap-four-step-plan/

https://cinea.ec.europa.eu/news-events/news/life-pollutec-2024-driving-europes-green-transition-2024-12-12

 

Nyitó fotó – illusztráció: DALL-E (MI-AI)

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó