Megőrül a világ a dubai csokiért, ami zöld, de nem „úgy”
Dubaj a luxus és az extravagancia globális szimbóluma, így nem meglepő, hogy innen indult útjára egy új státuszszimbólum: a dubai csoki.
Ez az édesség nem csupán finomság, hanem életérzés, amely a gazdagságot, az innovációt és a különleges alapanyagok iránti szenvedélyt próbálja megtestesíteni. De vajon minek köszönhető és indokolt-e az a hype, ami körülveszi a dubai csokit, és mennyire fenntartható a fényűző külcsín mögött rejlő valóság? Kissé szubjektív cikkünkben erre keressük a választ.
A dubai csoki története: hogyan vált státuszszimbólummá?
A dubai csoki sikertörténete szorosan összefonódik az Emirátusok gazdasági és kulturális stratégiájával. Dubaj hosszú évek óta arra törekszik, hogy a luxusipar globális központjává váljon, legyen szó ingatlanokról, divatról vagy éppen gasztronómiáról.
Az édességet eredetileg a Fix Dessert Chocolatier cég alkotta meg, melynek alapítója, Sarah Hamouda több éve Dubajban él, innen ered a „dubaji” elnevezés. 2021-ben álmodta meg ezt a különleges desszertet, ami
belül cérnametéltszerű tészta, az ún. kadayif-tészta, pisztáciakrém és szezámpaszta (tahini) keveréke, kívül pedig csoki és finom aranybevonat.
A dubaji csoki ára éppúgy a luxuskategóriát képviseli, mint maga a termék. A Magyarországon fellelhető árak azonban jelentősen eltérnek egymástól. Van, ahol 200 grammot csaknem 15.000 forintért kínálnak, mint „eredeti” dubaji csoki, a másik véglet pedig az Aldiban és a Lidlben kapható változat, előbbiből 90 gramm 1499 forint, utóbbi üzletben a 100 grammos nagyjából 2500 forint – már ha el tudjuk csípni, ugyanis percek alatt elkapkodják. Ez annyiban eltér az eredetitől, hogy aranybevonat nincs rajta, ami egyébként több változatról is hiányzik. Különféle delikátokban vagy édesség webshopokban a 250 grammos kiszerelés általában 5000-6000 forintba kerül.
De miért ennyire keresett a dubaji csoki?
A 38 éves Sarah Hamouda 2021-ben alkotta meg ezt a csokoládékülönlegességet, állítólag a várandóssága alatti kívánósság vezetett el az ötletig, ugyanis többre vágyott, mint egy egyszerű csoki. Az ötlete megvalósításához megkereste egy barátja kollégáját, Nouel Catis Omamalin filippínó cukrászséfet, és elkezdtek együtt gondolkodni. Azonban arra valószínűleg nem számítottak, hogy ilyen világszintű sikere lesz a csokinak.
A zöld belsejű – valljuk be, elsőre nem túl guszta – csokiról készült videót egy TikTok-influencer, Maria Vehera tette közzé, amin a csokit majszolja, ez jelenleg 5,9 millió megtekintésnél jár. A felvétel mellett egyszerűen csak az szerepel. „Wow. Csak wow! Nem tudom elmondani, hogy mennyire jó. Ilyen az, amikor a csoki, a desszert és a művészet találkozik.”
A bejegyzés feltöltése után a dubai csoki szárnyra kapott, és rengetegen kezdték el a saját verziójukat filmre venni, ahogy belekóstolnak.
A Dubai csoki sokak szerint a 2024-es karácsonyi szezon nagy favoritja lehet. Számtalan formában kapható itthon is: van dubai csokis fánk, bejgli, bonbon, különböző pohárkrémek, fagyi, rétes, szaloncukor, de már tartanak olyan workshopokat is, ahol kifejezetten e trendi desszert elkészítése a cél.
Zöld, de csak a színében
A dubai csoki jelensége ismét előhívta a modern luxusipar egyik legnagyobb kihívását: hogyan lehet valami egyszerre fenntartható és extravagáns? Nos, itt az előbbi nem nagyon sikerül. A dubai csoki minden, csak nem zöld. Illetve az, de nem „úgy”. Az ehető arany (már amelyiken van) és az egzotikus összetevők, mint a pisztácia, a kakaó vagy a szezám vonzzák a vásárlókat, de egyúttal súlyos kérdéseket vetnek fel az etika és a környezetvédelem terén.
A pisztácia termesztése például jelentős ökológiai hatásokkal járhat, különösen a vízigényes termesztési módszerek és a monokultúrás ültetvények miatt.
A pisztáciafák elsősorban száraz, félsivatagos területeken virágzanak, az öntözéshez szükséges vízforrások túlhasználata gyakran talajvízszint-csökkenéshez és a helyi ökoszisztéma kiszáradásához vezethet.
Az ökológiai hatásból pedig nem lehet kihagyni azt a lábnyomot, amit a dubai csoki szállítása okoz, és nem is csak a kész terméké, hanem már az alapanyagoké. Ha valóban dubaji a dubai csokink, akkor az ráadásul repülőgéppel érkezhet, ami a legszennyezőbb a szállítási eszközök közül. Ha pedig utángyártott (például Magyarországon gyártott) a dubai csoki, azaz elvileg nem utazta át a fél világot, akkor is ott a túlkereslet miatti etikai kérdés: miért ösztönözzük a fogyasztói társadalom működését egy újabb őrülettel?!
Szubjektív vélemény, kóstolás után
A dubai csoki* nagyon finom. Tényleg. Már akinek ízlik, mert mások éppen azt mondják, hogy borzalmas. Tehát éppen olyan, mint minden gasztrokellék: van, akinek finom, van, akinek nem az.
A saját véleményem, mivel a pisztáciát és az édes ízeket alapból nagyon szeretem, hogy a dubai csoki eszméletlen jó! A csoki lágy, a zöldes paszta kellően krémes és a kadayif-tésztától izgalmasan ropog, ízében pedig majdnem émelyítően édes, amit kompenzálnak a különleges fűszerek és a szezám alig érezhető íze.
Hogy megéri-e az árát és a felhajtást? Valószínűleg nem.
Kapásból fel tudnék sorolni 3-4 olyan csokimárkát, ami legalább ilyen finom. Hogy különleges-e? A megjelenését tekintve talán, de én az összetevők alapján egy sokkal markánsabb, „furcsább” ízre számítottam, valami nagyon keletire. Ez viszont elmaradt. A dubai csoki tehát nem annyira extra. Csak finom. Vagy nem.
*Az Aldiban kapható dubai csokit kóstoltuk.
Fotók: green.hu
*
Ön kóstolta már a dubaji csokit? Írja meg véleményét a Facebook oldalunkra!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
