Magasabb fokozatra kapcsol a zöld átállás a cégeknél

A klímaváltozás egyre sürgetőbb problémává válik, amely nemcsak a környezetet érinti, hanem gazdasági és üzleti szempontból is jelentős kihívásokat vet fel.

Az extrém időjárási jelenségek, az energiaárak ingadozása és a szigorodó környezetvédelmi szabályozások arra kényszerítik a vállalatokat, hogy új stratégiákat dolgozzanak ki a fenntarthatóság érdekében. A legújabb Towards Net Zero kutatás legújabb eredményei rávilágítanak arra, hogy a magyar cégek többsége már lépéseket tett a kibocsátás csökkentése és a fenntartható működés irányába. De vajon elegendőek-e ezek az intézkedések, és milyen kihívásokkal kell még szembenézniük a vállalkozásoknak?

Kutatás mérte fel a zöld átállás helyzetét

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Deloitte szakmai támogatásával készített felmérést Towards Net Zero címmel összesen 152 vállalat megkérdezésével (de nem mindegyik cég válaszolt a kérdéseikre).

Kiderült, hogy a zöld átállásban elkötelezett magyarországi vállalatok 66 százaléka rendelkezik konkrét klímavédelmi célokkal, és megduplázódott azon cégek száma, amelyek a teljes értéklánc mentén mérik a kibocsátásukat.

A vállalatok az alábbi kulcsfontosságú lépésekre koncentrálnak a fenntarthatósági célok elérése érdekében:

Megújuló energiaforrások használata: Egyre több cég tér át napenergia, szélenergia és egyéb megújuló energiaforrások alkalmazására.
Energiahatékonysági intézkedések: A vállalatok energiafogyasztásuk optimalizálásával, korszerűbb technológiák bevezetésével és az energiafelhasználás nyomon követésével próbálják csökkenteni karbonlábnyomukat.
Kibocsátáscsökkentési célok meghatározása: A vállalatok konkrét mérőszámokat határoznak meg a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozóan.
Zöld beruházások: A fenntartható infrastruktúra és technológiai fejlesztések elősegítik az alacsonyabb kibocsátást és hatékonyabb energiafelhasználást.

A zöld átállás ugyanakkor nemcsak technológiai és pénzügyi kihívásokat jelent, hanem az üzleti modellek átalakítását is megköveteli:

A vállalatoknak döntést kell hozniuk arról, hogy a fenntarthatóságot milyen módon építik be hosszú távú stratégiájukba, például hosszú élettartamú termékeket gyártanak.

A tanács igazgatója, Márta Irén az InfoRádióban elmondta: óriási előrelépés volt, hogy a párizsi klímaegyezmény értelmében 196 ország egyetértett abban, hogy sürgősen cselekedni kell. Azóta világszerte egyre több cég konkrét célok és akciók megvalósításával dolgozik azon, hogy megfeleljen a fenntarthatósági követelményeknek.

A klímaváltozás jelensége, a heves esőzések, hurrikánok, tornádók, erdőtüzek, szárazság, óriási hőhullámok komoly rizikót jelentenek a cégek, vállalatok működésére nézve is. Számos probléma felmerülhet, például vannak olyan üzemcsarnokok, amelyek nyaranta nem tudják biztosítani az egészséges munkavégzéshez szükséges hőmérsékletet.

Kötelező fenntarthatósági jelentések

A fenti problémák leküzdésének alapja, hogy a cégek dokumentálják, mit hajtottak végre a fenntartható átállás érdekében. A vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelv (Corporate Sustainability and Responsibility Directive, röviden: CSRD) 2023 januárjában lépett hatályba és 2024-től már kötelező érvényű a nagyvállalatok számára. A CSRD célja, hogy javítsa a jelentések minőségét, összehasonlíthatóságát és megbízhatóságát az Unióban. A zöld átállási tervet Magyarországon a pénzügyi és számviteli törvényben rögzítették.

Minden érintett cégnek kötelező klímaátállási tervet készíteni, illetve dokumentálniuk kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét, továbbá célokat kell kijelölni a csökkentésre vonatkozóan.

A jelentési kötelezettség miatt előbb-utóbb egyetlen vállalat sem ússza meg, hogy foglalkozzon a kérdéssel.

A vállalatok szén-dioxid-kibocsátása három fő kategóriába sorolható:

Scope 1: A cég saját tevékenységéből származó közvetlen kibocsátások (pl. gyárak, járművek).
Scope 2: Az energiafelhasználásból származó kibocsátások (pl. villamos energia, távhő).
Scope 3: A beszállítók és ügyfelek által generált közvetett kibocsátások.

A teljes kibocsátáscsökkentéshez a cégeknek együtt kell működniük beszállítóikkal és partnereikkel is, sőt, a vevők edukálása is szerepet kap ezen a téren.

Forrás: Infostart
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/