Tudta? 25 milliót is elpazarolhat ételpazarlás címén – ennyi megy a kukába!

Az ételpazarlás kapcsán kevesen gondolják végig, ha az étel a kukában végzi az nem csak kellemetlen konyhai szagokat eredményez, de akár évente több, mint 360 ezer forintnyi felesleges kiadást is generálunk! Ez az életünk során több, mint 25 millió(!) forintnyi ételpazarlás. Ezt teljesen lenullázni nem tudjuk, de jelentősen csökkenthetjük.

Miközben még a téli kabátot sem tettük el végleg a szekrény mélyére, már itt van az év egyik legfontosabb időszaka: az újévi fogadalmak betartásának az ideje. Igen, tudjuk, hogy a fitnesz tagságot gyakran csak a lelkiismeretünk megnyugtatására vesszük meg január elején, vagy a könyvek, amiket el akarunk olvasni, néha csak a polcon porosodnak hetekig, hónapokig. Ám már január is bőven elmúlt – még nem késtünk el: itt az ideje, hogy egy igazán fontos újévi célkitűzést tegyünk: az élelmiszer hulladékunk csökkentését.

Kezdjük azzal a kellemetlen ténnyel, amit mindannyian ismerünk, de legtöbbször könnyelműen a szőnyeg alá söprünk.

Igen, sajnos mi vagyunk azok, akik az étel egy részét a szemetesbe dobjuk. Ezért csak magunkat okolhatjuk.

De mielőtt elkezdenénk az ételpazarlás okán magunkat ostorozni, emlékezzünk arra, hogy az apró lépések is számítanak. A változást nem csak a pénztárcánk fogja megköszönni. Gondoljunk csak arra, hogy amíg mi a feleslegesen megfőzött, túl nagy adag spagettit kidobjuk, mások, például a nem is túl távoli, háború sújtotta Ukrajnában nélkülöznek.

Honnan közelítsük az ételpazarlás csökkentési projektünket?

Először is, foglalkozzunk a konyhai hulladékot gyakran kísérő kellemetlen „illatokkal”, na jó, ne szépítsük: szagokkal. Biztosak lehetünk abban, hogy nem a frissen sült kenyér illata árad a konyhai szemetesből vagy a hűtőszekrényből.

Tehát először is arra ügyeljünk, hogy legyen szemünk és orrunk is a hulladékra! Emlékeztetőül: a cél nem az, hogy a hulladékot teljesen eltüntessük –Elkerülhetetlen, hogy néha valami megromlik, vagy csak egyszerűen túl sokat vásárolunk. Előfordul velünk is, mással is.

Számoljuk ki, mennyi pénzt hajítunk így ki nap, mint nap ételpazarlás miatt!

Most pedig jöjjön egy kis matek, hiszen az ételek és italok egyre drágábbak. Az elmúlt években az egyes élelmiszerek árai akár duplájára, triplájára is nőttek. Az élelmiszerpazarlás kapcsán hozható újévi fogadalmat várhatóan nem lesz nehéz betartanunk, hiszen folyamatosan számolnunk kell, ha gazdaságosan szeretnénk elkölteni élelemre a pénzünket: lehetőleg csak annyit vásároljunk és főzzünk mindig, amennyit valóban el is fogyasztunk.

Fontos itt kiemelni, hogy

a pékáruk vagy a felvágottak heti szintű, felesleges felhalmozása (csak azért, hogy legyen elegendő otthon) egy kifejezetten rossz beidegződés,

mert a kidobott élelmiszer jelentős része kenyér és különböző pékárú, illetve lejárt szavatosságú felvágott.

A kevesebb néha több elvét kövessük az ételpazarlás elleni küzdelem során is: azaz a megmaradt kenyeret le is tudjuk fagyasztani, vagy már eleve fagyasztott formában vásároljuk és csupán annyit veszünk elő a mélyhűtőből amennyit aznap nagy valószínűséggel elfogyaszt a család. Legyen szó kifliről, kakós csigáról vagy egyéb fagyasztott pékáruról.

Továbbá érdemes megemlíteni a konzervekbe csomagolt hüvelyesek fogyasztását, továbbá az azzal való főzést is, mert az is jóval gazdaságosabb, amennyiben nem 4-6 főre főzünk és nincsen saját kiskertünk.

Ha csak napi ezer forintot pazarlunk így el,

akkor könnyű kiszámolni, hogy havonta az mintegy 30 ezer, egy évben pedig 365 ezer forint,

ami jelenleg közel annyi, mint egy havi, statisztikai hivatal szerinti nettó hazai átlagfizetés!

És ez csupán egy-egy napi bevásárláskor ott hagyott, akár mindössze 5-10 ezer forintos bolti számla töredéke. Nem tűnik soknak? Naponta talán nem, de egy évben összesen: rengeteg.

Ha felnőtt életünk – legyünk optimisták – 70 évét így töltjük, akkor

fejenként több mint 25 millió forintot hajítunk a kukába ételpazarlás révén

ami egy egyszerűbb nagyvárosi kis lakás ára! (Az inflációtól most eltekintünk, hiszen a számítás maga is becslés, és a pénzromlás mértékétől függetlenül, arányaiban igaz marad, azaz megállja a helyét bármely korban.)

Hogyan csökkentsük az élelmiszer-hulladékot a gyakorlatban?

Kezdjük az alapoknál, és kövessük a „Maradék Nélkül” elnevezésű program három aranyszabályát:

1. Ne vásároljon több élelmiszert, mint amire valóban szüksége van!

A bevásárlólista írása lehet, hogy unalmas, de ilyen téren nagyon is hatékony. Ugyanakkor segít elkerülni a „ hirtelen felindulásból” történő impulzusvásárlást.

2. Ne főzzön többet, mint amennyit el tud fogyasztani!

Ha mégis maradék keletkezik, legyen terved arra, hogyan használod fel újra. (Erről ebben a cikkünkben olvashatsz:

3. Ne szedjen ki többet a tányérra, mint amennyit biztosan meg tud enni!

A „szem-szájnak ingere” – jól ismert mondás sose vezessen minket a pazarlás útjára.

És ne feledkezzünk meg arról a megdöbbentő statisztikáról sem, miszerint

Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, aminek nagy része a háztartásokból származik. Ez fejenként évi körülbelül 68 kg élelmiszert jelent, ami az élelmiszer-vásárlásunk 10-11%-át teszi ki.

Ha képletesen nézzük, ez 75 ezer kamionnyi ételt és italt jelent évente, csak kis hazánkban. Ha pedig ezt a sok teherjárművet szorosan egymás mellé felsorakoztatnánk, akkor

Budapesttől közel a holland határig érne az 1200 kilométernél is hosszabb kamion kocsisor!

Tehát, miközben a következő nagy bevásárlásra készülünk, vagy a hűtőszekrény ajtaját nyitjuk ki, gondoljunk a fent említett tippekre. Egy kis odafigyeléssel és tervezéssel nemcsak a pénztárcánkat, hanem a környezetet is kímélhetjük. És ki tudja, lehet, hogy a konyhai kreativitásunk is új szintre emelkedik, amikor majd a maradékokból varázsolunk új fogásokat.

Rövidesen elolvashatja újabb cikkünket az ételpazarlás csökkentését célzó konkrét tippjeinkről is!

Drága a bolt? Ezzel a 7 tippel tízezreket spórolhat havonta!

*