Tüsszögés a köbön: 7 tévhit és cáfolata a pollenallergiáról
A pollenallergia évről évre egyre nagyobb problémát jelent Magyarországon. Persze nem mindenkinek, „csak” annak a mintegy 3 millió embernek, akit ez érint.
Kimutatások szerint a legtöbben a parlagfűre érzékenyek. A parlagfű virágzása nagyjából júliustól októberig tart, így javában benne vagyunk, gyakran láthatunk tüsszögő, vörös szemű, fulladozó embereket, akik „csak” allergiások. Sőt, tán magunk is azok vagyunk.
Miért alakul ki a pollenallergia?
A pollenallergia az immunrendszer túlzott reakciója a különféle növények által kibocsátott virágporokra. Amikor a pollenek a légutakba jutnak, az allergiás személyek immunrendszere „támadónak” tekinti őket, és túlreagál, hiszen valójában ártalmatlan anyagokról van szó. Ez a válaszreakció olyan anyagokat szabadít fel a szervezetben, mint a hisztamin, amely felelős az allergiás tünetekért: orrfolyásért, tüsszögésért, könnyezésért, szemviszketésért, köhögésért, fulladásért.
A pollenallergia kezelésére sokféle módszer létezik
Sokan sajnos a struccpolitikát folytatják, azaz próbálnak az év nagy részében nem venni tudomást arról, hogy pollenallergiások, és amikor „váratlanul” érkeznek a tünetek, akkor szenvednek, néha használnak orrspray-t, hogy könnyebben lélegezzenek, és várják, hogy elmúljon. Ők valószínűleg csak enyhébb tüneteket tapasztalnak.
Aki viszont már fullad és alig alszik az allergiás tünetektől, az valószínűleg felkeresi az orvost és próbál megszabadulni a kellemetlen, visszatérő állapottól.
Az alábbi lehetőségeik vannak:
Gyógyszeres kezelés: Az antihisztaminok és orrspray-k vagy belélegzők az allergiás reakciók gyors enyhítésére szolgálnak. Ezek a szerek blokkolják a hisztamin felszabadulását a szervezetben, így csökkentik a tüneteket.
Immunterápia: Az immunterápia (más néven deszenzitizáció) a hosszú távú megoldások közé tartozik, és a kezelés célja az allergiás reakciót kiváltó anyagokkal való fokozatos megismertetés. A terápia lényege, hogy a szervezet „hozzászokjon” az allergénekhez, így az idő múlásával a tünetek jelentősen csökkenhetnek vagy teljesen megszűnhetnek. Ez a módszer azonban több évig is eltarthat, mire eredményt hoz, de hosszú távon hatékony megoldás lehet.
Táplálkozási és egészségügyi szempontok: Bár konkrét étrend nem gyógyítja az allergiát, a kiegyensúlyozott étrend, amely gazdag antioxidánsokban és gyulladáscsökkentő tápanyagokban, segíthet csökkenteni az allergiás reakciókat. Egyes tanulmányok azt is kimutatták, hogy a probiotikumok fogyasztása segíthet az immunrendszer egyensúlyának fenntartásában. Olyan is előfordul, hogy az allergia a laktózérzékenységgel függ össze, érdemes ezt is kivizsgáltatni.
Természetes, házi praktikák: A só alapvetően jó a felső légúti tünetekre, az allergiát is enyhítheti. Alhatunk sópárnán, vagy használhatunk sópipát. Aki teheti, sószobába is ellátogathat. A tapasztalat szerint erősebbek az allergiás tünetek, ha nagy hőmérséklet különbséget élünk meg, azaz például a légkondis 23-24 fokból a nagy melegbe lépünk ki az utcára. Tartsuk egyensúlyban a hőmérsékletet.
10 tévhit a pollenallergiáról
1. „Esős napokon nincs pollen a levegőben, így nem lehet allergiás tünetem.”
Nem igaz. Bár egy intenzívebb esőzés valóban csökkenti a levegőben található pollenek számát, az eső előtti időszakban, amikor a levegő páratartalma növekszik, a pollenek könnyebben szétszóródhatnak. Ráadásul, ha az eső gyenge vagy csak szitál, az nem feltétlenül mossa ki a polleneket a levegőből, így még mindig tapasztalhatók a tünetek.
2. „Az allergia csak gyerekkorban alakul ki.”
Bár sokan gyerekként válnak allergiássá, a pollenallergia bármikor kialakulhat, akár felnőttkorban is. Olyan is gyakran előfordul, hogy valaki évekig allergiás, aztán hirtelen elmúlik.
3. „Az allergiás tüneteket csak a szabadtéri pollenek okozzák.”
Nemcsak kint, hanem bent is találkozhatunk pollenallergiát kiváltó anyagokkal. A pollenek könnyen bejutnak az otthonokba, például szellőztetés során vagy a ruházaton keresztül. Ha otthon nem szellőztetünk megfelelően, vagy nem használunk légszűrőket, a belső tér levegője is irritáló lehet az allergiások számára.
4. „Az allergiám csak szezonális, így nincs szükség állandó kezelésre.”
A pollenallergia szezonális jellegű lehet, de a tünetek megelőzéséhez és kezeléséhez folyamatos odafigyelés szükséges, különösen a szezon előtti felkészüléssel. Az antihisztaminokat gyakran érdemes már az allergiaszezon előtt szedni.
5. „Az orrdugulást allergia esetén legjobb náthagyógyszerrel kezelni.”
Bár az orrdugulás mind a nátha, mind az allergia tünete lehet, a kezelésük különböző. Az allergiás orrdugulást antihisztaminokkal vagy akár szteroid tartalmú orrspray-k alkalmazásával lehet enyhíteni, a nátha elleni szerek nem biztos, hogy megfelelőek allergiás esetben, sőt hosszú távú használatuk akár rontja is a helyzetet.
6. „Az allergia csak bosszantó, de nem veszélyes.”
Bár a legtöbb esetben az allergia csak kellemetlen tünetekkel jár, bizonyos esetekben súlyosabb következményei is lehetnek, például asztma kialakulása vagy az allergiás reakciók fokozódása.
7. „A városban kevesebb a pollen, így kerüljük a vidéki környezetet, ha allergiásak vagyunk.”
A városi környezetben élők gyakrabban szenvednek pollenallergiától, mint vidéken élő társaik. Ennek oka a légszennyezettség és a levegőben található finom szállópor, amely fokozza a pollenek allergén hatását. A levegőminőség tehát szoros összefüggésben áll a tünetek súlyosságával.
Tipp: Okostelefon-alkalmazások segítségével nyomon követhetők a napi pollenértékek, ami segíthet az allergiásoknak jobban tervezni a mindennapjaikat. Ezen kívül a légtisztító készülékek alkalmazása is enyhítheti a tüneteket.
Nyitókép: Freepik
