A fenyőfa kálváriája – mi történik, miután kidobjuk őket?

Decemberben még szent. A nappali közepén áll, alatta ajándékok, körülötte gyerekek, fények, illat, hagyomány, ima és meghittség.

Óvatosan kerülgetjük, nehogy leverjük egy ágát, ha hullani kezd a tűlevele, azt is megbocsátjuk neki. Aztán eltelik néhány hét, elmúlik a karácsony varázsa, és január elején ugyanaz a fa már csak egy szúrós, útban lévő probléma. Kikerül a járdára, a kuka mellé, és miközben bosszankodva kerülgetjük, magunkban a pokolba kívánjuk: mit keres még mindig itt?

HIRDETÉS

Ez a karácsonyfa-paradoxon tökéletesen leképezi az ünnepek utáni lelkiállapotunkat – és a fogyasztói társadalom működését is. Amit ideiglenesen felmagasztalunk, azt utána gondolkodás nélkül száműzzük. Itt azonban nem ér véget az élete, folytatja útját, szerencsére többnyire jó irányba.

A fenyőfa útja

A teljesség kedvéért kezdjük azzal, hogy a fenyők honnan érkeznek: a karácsonyfák leggyakrabban fenyőfarmokról származnak, Magyarországon leginkább Vas, Somogy és Zala megyéből. Mivel kifejezetten karácsonyfának termelik őket, mindez nem jár erdőirtással.

„A karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – mondta Aszalós Réka, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa. Hozzátette, hogy „az ilyen fenyőültetvények élőhelyet is biztosítanak többféle állatcsoportnak, bár jelentőségük ilyen tekintetben elmarad az őshonos idős erdőkétől.”

Az otthonokban ünnepelt fenyő (becslések szerint 500-600 ezer darab) pár hét múlva az utcára kerül, ahonnan januárban és február elején az önkormányzatok és hulladékgazdálkodó cégek szervezetten gyűjtik. Budapesten és sok vidéki városban külön gyűjtőpontokra lehet kihelyezni őket, máshol a kommunális hulladéktól elkülönítve szedik össze.

Mi lesz fenyőkből?

Legtöbbször hőenergia. A Budapesten összegyűjtött fenyők a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiba kerülnek. A fenyőfa ugyanis magas gyantatartalma miatt kitűnő tüzelőanyagnak számít, amelyből az elégetés révén

több tízezer budapesti háztartás számára biztosítanak fűtési hőt és villamos áramot.

Pécsett például a melegvízellátást segítik, a pécsi erőmű biomasszaént hasznosítja a fenyőket, az oda kerülő 35 tonnányi fa mintegy 31 ezer háztartás, valamint egyéb fogyasztó távhő- és melegvízellátását biztosítja a Dunántúl legnagyobb városában.

Máshol az egykori karácsonyfákból komposzt vagy mulcs készül, amelyet parkokban, zöldfelületeken hasznosítanak újra.

Ez önmagában is jó hír, de a fenntarthatóság kérdése ennél bonyolultabb. Igen, a vágott fenyő megújuló erőforrás, igen, az újrahasznosítása környezetbarátabb, mint ha a lerakóban végezné. Ugyanakkor ne felejtsük el: ezek a fák gyakran több éven át nőttek, vizet, területet és energiát igényeltek, csak azért, hogy néhány hétig dekorációként szolgáljanak. A fenntarthatósági mérleg tehát nem egyértelműen pozitív, inkább egy kompromisszumos „jobb, mint a semmi”.

Nyitókép: green.hu

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/