A hétköznapokból indul a zöldebb élet

zöld
A fenntarthatóság ma már jóval több, mint trendi kifejezés vagy egyéni életmódválasztás: egyszerre közösségi mozgalom, politikai irány és nemzetstratégiai kihívás.

De hogyan lehet a zöld gondolatot bevinni a családok hétköznapjaiba, az oktatásba, sőt a kormányzati döntések világába? Erről beszélgetettünk a Greenpod legfrissebb adásában Király Nóra országgyűlési képviselővel, ötgyermekes édesanyával, a Zöld Követ Egyesület alapítójával.

Anyák, apák, nagyszülők – közös ügy a természet védelme

Király Nóra a Fiatal Családosok Klubjának vezetőjeként tapasztalta először, az emberek mennyire ki vannak éhezve a környezetvédelemre. Mint mondta, a szocializmus évtizedeiben alig esett szó környezetvédelemről, és egy teljes generáció nőtt fel úgy, hogy nem találkozott ezzel a gondolkodásmóddal. A rendszerváltás után külföldi példák mutatták meg, merre érdemes haladni, de valódi változást csak tudatos edukáció és társadalmi párbeszéd hozhat.

A képviselő személyes példát is hozott: ötgyermekes édesanyaként különösen fontos számára a tudatos fogyasztás. „Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ne vásároljunk felesleges dolgokat, ne pazaroljunk ételt, a maradékot újrahasznosítjuk vagy elajándékozzuk” – mondta. Az egyszer használatos műanyagok tiltólistán vannak náluk, helyette kulacsot, repoharat használnak, és igyekeznek visszaváltani a palackokat a RePont automatákban.

A Zöld Követ: apró lépések nagy hatással

Ezekből a hétköznapi gyakorlatokból nőtt ki a Zöld Követ Egyesület, amelynek célja, hogy minden család számára elérhetővé tegye a környezetbarát életmódot. A szervezet játékos formában, közösségi programokon és online kampányokban segíti a szemléletformálást, és különösen nagy hangsúlyt helyez az óvodák és iskolák bevonására. Nem véletlen: sokszor éppen a gyerekek győzik meg a szülőket vagy nagyszülőket a változtatásról.

Király Nóra szerint a környezetvédelem ma már kormányzati szinten is egyre hangsúlyosabb. Az elmúlt években több fontos előrelépés történt:

betiltották az egyszer használatos műanyagokat, lezajlott a Napelem Plusz program, aminek következtében több tízezer háztartásban telepítettek napelemet.

Bevezették az italos palackok visszaváltási rendszerét, és könnyebbé vált a szélerőművek engedélyezése is, a lazuló szabályozásnak köszönhetően. Bár a covid és a háború egy időre háttérbe szorította a környezeti ügyeket, Király Nóra bízik abban, hogy hamarosan újra zászlóshajó-témává válhatnak.

Közös munka, közös felelősség

Felülről vagy alulról érdemes kezdeni a változtatást? A képviselő szerint a megoldás a kettő között van: szükség van állami intézkedésekre, de a civil szervezetek, cégek, önkormányzatok és iskolák szerepe sem elhanyagolható. A Zöld Követ Egyesület rendszeresen szervez fórumokat, ahol ezek a szereplők találkozhatnak, és elindítottak egy zöld minősítési rendszert is a greenwashing elkerülésére. „Ma már egyre inkább menő környezettudatosnak lenni a vállalatok körében is” – fogalmazott, utalva arra, hogy a cégek egyre többet tesznek a környezetért, de azért még van hova fejlődni.

A beszélgetésből világosan kiderül: a zöld átállás nem pusztán nagyszabású kormányzati programokból áll, hanem mindennapi döntésekből is, amelyeket családok, közösségek, iskolák hoznak meg. Ahogy Király Nóra hangsúlyozta: sok kicsi sokra megy, és minden apró lépés közelebb visz bennünket egy fenntarthatóbb jövőhöz.

A részletek – személyes történetekkel, gyakorlati tippekkel és stratégiai összefüggésekkel – meghallgathatók a Greenpod legfrissebb adásában.

A Green.hu podcast adások Magyarország Kormánya támogatásával, a Városi Nyilvánosság Alapítvány megbízásából készültek.

Kapcsolódó