Az ember, akinek a klímaváltozás már elmosta a szülőfaluját

A klímaváltozás hatásai a Fiji szigetekre - fotó illusztráció: Pexels.com (free)

A klímaváltozás már érezhető hatásairól megható személyes történetet közölt a minap a neves BBC portál.

Már ma is hat a klímaváltozás

A klímaváltozás kapcsán előkerült sztoori Sireli McGoon óceániai őslakosról szól, aki immár 30 éve él Észak-Írországban, és az ottani Bangor nevű, Belfast melleti városka rögbiklubjának oszlopos tagja. Azt tervezte, hogy a Fiji szigeteken lévő kis szülőfalujába költözne vissza nyogdíjas korára. A terve azonban dugába dőlni látszik. Nézzük miért?

A klímaváltozás partmenti eróziót okoz, és a falu lassan eltűnik a Csendes-óceán mélyén.

Mindig is azt terveztem, hogy szeretnék visszatérni a kis fidzsi falumba – nyugdíjasként, álmaimat élve – mesélte a BBC riporterének Sireli McGoon. Ám a tengerszint globális emelkedése miatt mostanra mindent elmosott a Csendes-óceán, semmi sem nő a falumban – panaszolta.

Amikor hazalátogat édesanyjához, Lavenia McGoonhoz, Sireli mindent megtesz, hogy segítsen. Ahogy felidézi: elment egészen odáig, hogy gumiabroncsokat vásárolt nagy mennyiségben és a part mentén cölöpöket ásott és azokra húzta rá abroncsok tucatjait, majd az egészet megpróbálta összekötözni (lásd kép).

 

A Sireli McGoon család harca a klímaváltozás hatásai ellen a távoli Fiji szigeteken - fotó: BBC
A Sireli McGoon család harca a klímaváltozás hatásai ellen a távoli Fiji szigeteken – fotó: BBC

 

Ám ez sem vált be, ahogyan a korábbi próbálkozásai sem, mert az óceán folyamatosan „szétszedi” ezeket a védelmi megoldásait. Napról-napra, hétről-hétre kezdhetjük előről az egészet – vallja be.

A klímaváltozás közben a Brit-szigeteket sem kíméli

Igaz közben Sireli McGoon mai lakóhelyét Észak-Írországot is alapjaiban érinti a klímaváltozás, ahogy Donal Mullan, a Queen’s University Belfast klimatológusa magyarázza a BBC-nek.

A BBC Spotlight műsorában elmondta, hogy az elmúlt 30 év során évente körülbelül 60 mm-rel több eső esett, ami körülbelül 6%-os növekedést jelent.
Hozzátette azonban azt is, hogy a csapadékmennyiségnél fontosabb a csapadék intenzitása.

„Azt tapasztaljuk, hogy összességében kevesebb esős nap van egy évben, de amikor esik, akkor sokkal hevesebb az esőzés. Gyakoribbak az intenzív záporok, több és kiterjedtebb az áradás.”

„Az előrejelzések szerint gyakorlatilag a most tapasztalt jelenségek egyre felfokozottabb változatával kell számolnunk.” – teszi hozzá.

Az Észak-Írországi Infrastruktúra Minisztérium(eredeti nevén Department for Infrastructure), szerint az országban minden 33. ingatlan folyami vagy tengerparti áradásnak van kitéve.

A BBC Spotlight műsor stábja el is látogatott néhány áradás sújtotta helyszínre, köztük Downpatrick és Newry városába, amelyeket tavaly ősszel különösen súlyosan érintett az áradás. A műsorból kiderült: Karen McShane okleveles mérnök úgy vélte, hogy mindkét városnak egy potenciálisan költséges mérnöki megoldásra lehet szüksége. Hozzátette, hogy azok a heves viharok, amelyeket korábban csak százévente egyszer vártak, most már sokkal gyakrabban fordulnak elő.

Így hát a Department for Infrastructure (Infrastruktúra Minisztérium) nemrég közölte: új árvízvédelmi rendszereket tervez a Newry folyó mentén, és még ezen a nyáron megtervezik a legkedvezőbb megoldást. Emellett Downpatrickban is megvalósíthatósági tanulmány készül  ahelyzet kezelésére.

Az anyag forrása és további részletek (angol nyelven):

https://www.bbc.com/news/articles/c6pp7119rz2o

Nyitó fotó: Fiji szigetek – Pexels

 

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

 

Kapcsolódó